Európa ezután is figyel ránk
Kiemelte: aggodalmaik túlmennek a bizottság által nemrég indított kötelezettségszegési eljárás alá vont három témán (adatvédelmi hivatal, jegybank függetlensége, bírák nyugdíjkorhatára). Az aggodalmak a gazdaságot, a demokrácia minőségét és a politikai kultúrát egyaránt érintik.
Kroes beszámolt arról, hogy ismeretei szerintMagyarországon a kisebbséggel szembenidiszkriminációnövekszik, sokan félelemben élnek, és az ország elhagyását tervezik. Ezzel kapcsolatban a fideszes Járóka Lívia EP-képviselő felszólalásában közölte: pár éve jó lett volna az európai figyelem, amikor paramilitáris csoportok támadtak romákra, de azóta rendkívül sok minden változott a Fidesz-kormánynak köszönhetően. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig emlékeztetett, hogy a Fidesz listájáról került be az első roma származású politikus az Európai Parlamentbe.
A holland politikus kitért a Klubrádió kérdésére is: –Nem vagyok a Klubrádió szóvivője, de fenntartható megoldást kell találni a sajtó pluralizmusának biztosítására. Navracsics hangsúlyozta, hogyMagyarország elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett. Mint mondta, Magyarország intézményi és tartalmi értelemben is demokrácia, ahol működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
Aminiszterelnök-helyettes a bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban elmondta: az adatvédelmi hatósággal kapcsolatban elkészültek a konkrét normaszöveggel, amit egyeztetnek a bizottsággal. A bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban Navracsics reményét fejezte ki, hogy az általuk javasolt kompromisszum megoldást jelent majd. A Klubrádióról szót ejtve Navracsics Tibor emlékeztetett: a rádió ügyében bírósági eljárás zajlik, ezért azt kérte, hogy a felszólalók ne fejtsenek ki a meghallgatáson politikai véleményt. Majd felvetette, nem is tudja, hogy a Klubrádió ellenzéki médiaként definiálja-e magát.
Arató András, a Klubrádió vezetője Navracsics felvetésére közölte: a normális média ellenzéki, bármikor, bármilyen kormány legyen hatalmon.
Szerinte olyan médiatörvény kell, amely a lehetőségét is kizárja az önkényes döntéseknek. Utalt arra is, hogy állami hirdetéseket nem helyeznek el független sajtóorgánumba, és – talán félelemből – a magánhirdetők is ezt az irányt követik.
Dunja Mijatovic, az EBESZ médiafelelőse üdvözölte a magyar Alkotmánybíróság médiatörvénnyel kapcsolatos döntését. Szerinte is foglalkozni kell a Médiatanács összetételével, a közszolgálati média függetlenségével és a magas bírság kérdésével.
Szájer József fideszes EP-képviselő kettős mérce alkalmazásával vádolta az EBESZ médiafelelősét és elődjét, Haraszti Miklóst. Áder János fideszes EP-képviselő pedig az egy évvel ezelőtt fehér címlappal megjelent magyar lapokat felmutatva jelezte, ezek közül mindegyik működik, és szabadon bírálja a kormányt. Fritz Tamás, a Civil Összefogás Fórum szóvivője tragikomikusnak nevezte a Magyarországgal szembeni támadásokat. Szerinte Magyarország a globális vezető pénzügyi körök érdekeit sértő „unortodox” gazdaságpolitikája miatt került célkeresztbe. Úgy érvelt: a demokráciát nem Magyarország, hanem ezek a globális pénzügyi körök fenyegetik.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő erre reagálva utalt arra, az is régi magyar „betegség”, hogy mindig kívül keressük a bűnbakokat ahelyett, hogy otthon keresnénk a megoldást. Szerinte a kormány kettős beszéde ott is tetten érhető, hogy míg az uniótól pénzügyi segítséget kér a kabinet, addig a békemenet résztvevői EU-ellenes jelszavak alatt vonulnak fel.
Az ülésen Andrew Cutting, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) munkatársa emlékeztetett arra, hogy az ET két jelentéstevője február 16–17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő velencei bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt.
A több mint négyórás meghallgatást nagy médiafigyelem követte. Navracsics Tibor az ülés után úgy fogalmazott: „nem olyan nagy tragédia”, ha az Európai Parlament következő plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, „ettől még nem kell szívinfarktust kapni”.
A felsőoktatási törvényt is vizsgálják
A személyek szabad áramlásának alapelvét és ezért uniós jogszabályt sérthet a magyar felsőoktatási törvény, amely az államilag finanszírozott tanulóknak írna elő kötelező magyarországi munkavégzést – értesült a BruxInfo csütörtökön. Az oktatási EU-biztos, Androulla Vassiliou hétfőn találkozott Győri Enikővel, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős külügyi államtitkárával, akinek jelezte aggályait. Erről az EU-biztos a Twitter mikroblog oldalon számolt be: „Találkoztam Győri államtitkár asszonynyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát.” Lapunk kérdésére Vassiliou biztos szóvivője közölte: egyelőre informálódnak, nem kezdődött hivatalos eljárás, a magyar hatóságokkal jelenleg technikai szinten történik a párbeszéd a jogszabállyal kapcsolatban. (Brüsszeli tudósítónktól)
