Lázár János mindenesetre sikert aratott Berlinben, a magyar nagykövetség épületében tartott előadása a jelenlevők szerint meggyőző volt, igaz, valóban kritikus kérdést senki sem tett fel. Különösen jót tett, hogy az elején beismerte, hibákat követtek el. Lázár kifejezetten otthonosan mozgott a konzervatív német politikusok körében is.

Mindez olyan benyomást keltett, mintha Orbán lehetséges utódja beszélt volna – mondta lapunknak egy a magyar belpolitikát is jól ismerő német forrásunk. Egy ilyen váltás nem okozna nagy megrázkódtatást, sőt egyesek szerint határozottan javítana a kétoldalú viszonyon. Orbán Viktor kapcsolata a kancelláriával nem tekinthető felhőtlennek, ráadásul a magyar miniszterelnök hitele az utóbbi másfél évben nagyon sokat romlott: a németeknek is feltűnt a kettős beszéd, a külföldön és belföldön elmondottak közti különbség.

Tény, hogy a németek az amerikaiaknál vagy a franciáknál diszkrétebbek, mert pontosan tudják, hogy a nyilvános bírálatok könnyen visszaüthetnek. Ám az utóbbi időben kialakult egy olyan benyomás, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal nemigen lehet mit kezdeni. Vannak, akik ezek után abban bíznak, hogy a pénzügyi nehézségek miatt előbb-utóbb kialakul egy olyan helyzet, amelyben Orbánnak –Silvio Berlusconi olasz kormányfőhöz hasonlóan – magától távoznia kell.

A meghirdetett „irányváltás” egyelőre kételyeket vet fel. Vajon mindez csak annak köszönhető, hogy a magyar kormánynak a pénzügyi nehézségek miatt szüksége van a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségére, és ezért – átmenetileg – szebb arcát mutatja a külföld felé? Vagy valódi változásokra is képes a vezetés? A németek ezért most kivárnak, figyelik, hova fejlődik a magyar helyzet. A Fideszt semmiképp sem akarják kirekeszteni, hiszen más konzervatív párt nincs Magyarországon, amellyel a CDU partneri viszonyt tudna kialakítani, ráadásul a két ország gazdaságilag ezer szállal kötődik egymáshoz. Ám a bizalom itt is sokat sérült a visszamenőleges törvénykezés és a kommunikáció hiánya miatt. Ha valaki azt gondolná, hogy a kapcsolatok gazdasági újraindítása feledteti a politikai aggályokat, az téved: ehhez a német (bel)politika túl finnyás.

A magyar belpolitika téma volt Martonyi János magyar és Guido Westerwelle német külügyminiszter tegnapi berlini találkozóján is. Westerwelle hangsúlyozta, hogy Magyarország saját érdeke, hogy mielőbb tisztázza a kételyeket, amelyeket az Európai Bizottság is megfogalmazott. Az EU a demokráciára, a jogállamra és a sajtószabadságra épülő értékközösség. Ezeket az értékeket nekünk magunknak is ápolnunk kell – emlékeztetett Westerwelle. Martonyi biztosította partnerét, hogy „megvannak a megoldásaink lényegében valamennyi kérdésre, és nagyon bízunk abban, hogy ezek kivétel nélkül elfogadhatók lesznek” – írta az MTI. A magyar kormány hallgat a barátaira és várja az észrevételeket, így beszélni kíván a Németországban felmerült aggodalmakról is, és a dolgok javítására törekszik valamennyi vitás kérdésben – tette hozzá Martonyi. A magyar külügyminiszter azt is hozzátette, hogy a kormány – bár Magyarország nem tagja az eurózónának – csatlakozik a fiskális paktumhoz.

A hazánkkal kapcsolatos aggodalmak tetten érhetőek voltak a parlament külügyi bizottsága elnökségének berlini tárgyalásain is – mondta lapunknak Kovács László, a bizottság MSZP-s alelnöke. (A delegációból az utolsó pillanatban kimaradt a jobbikos Gyöngyösi Márton, akinek holokauszttagadó nézeteitől a minap a Külügyminisztérium is elhatárolódott). Kovács hangsúlyozta, hogy a magyar pártok között nincs vita Németország fontosságáról, és úgy érzékelte, hogy a kapcsolatok megerősítésében a németek is érdekeltek. Ám ennek feltétele, hogy a magyar kormány ne térjen el a nemzetközi demokratikus normáktól.

Kovács úgy látja, a németekben most él egy várakozás, hogy valóban változás lesz a magyar politikában – de ezt az esélyt könnyű eljátszani. Ha ismét kiderül, hogy a külföldre elküldött törvénytervezetek nem azonosak a parlamentbe beadottakkal (mint a jegybanktörvény, az alkotmány vagy a médiatörvény esetében történt), akkor hiába minden fogadkozás. A következő hónapokban Berlinből szorosan nyomon követik majd, hogy vajon Orbán Viktor mennyire gondolja komolyan az együttműködést.

Martonyi János magyar és Guido Westerwelle német külügyminiszter –Westerwelle szerint Magyarországnak saját érdeke, hogy mielőbb tisztázza a kételyeket