Boc lemondott, új kormány jön
Traian Basescu államelnök Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminisztert, a külügyi hírszerzés (SIE) vezetőjét bízta meg a kormányalakítással. Korábban felmerült egy technokrata kormány gondolata is, ezt a kisebb koalícióspártok elvetették. Teodor Baconschi PDL-alelnök az államfővel folytatott egyeztetés után elmondta: a koalíció minden tagja egyetért a folytatást illetően, és abban is, hogy politikus által vezetett politikai kormány alakuljon. – A jelenlegi koalíció folytatja a reformokat, és egyetértés van az új kormány mielőbbi beiktatásáról, hogy az ország ne veszítse el a hitelét – tette hozzá Baconschi, akit a távozó kormányfő múlt héten menesztett a külügyminisztérium éléről, mert durván megsértette az utcán három hete tüntetőket.
Az államfő szerint az új kormány elsődleges feladata az lesz, hogy emelje a gazdasági korrekciók által leginkább sújtott rétegek életszínvonalát. Egyúttal elárulta, hogy már decemberben döntés született Boc lemondásáról, ám a lépéssel „a nemzet érdekében” vártak. Meg akarták előzni, hogy a nemzetközi hitelezők (a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság) elhalasszák az elővigyázatossági hitel vasárnap véget ért felülvizsgálatát.
Emil Boc pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) az elmúlt két évben elveszítette választótáborának a felét (népszerűsége 33-ról 15 százalékra esett vissza). A parlamenti frakciók múlt heti üléséről kiszivárgott jegyzőkönyv szerint a képviselők és a szenátorok éles hangon követelték a pártelnök-kormányfő Boctól: árulja el, hogyan képzeli el a párt népszerűségvesztésének a megállítását és a választók bizalmának a helyreállítását.
A távozó kormányfő tegnap hangsúlyozta, hogy kétévi visszaesés után tavaly 2,5 százalékkal nőtt a GDP, és ez volt az egyik legnagyobb arányú növekedés az Európai Unióban. Az idei évre az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap az eurózónáénál kedvezőbb prognózist tett közzé Romániáról, az infláció húszéves minimumon van, stabil a lejárfolyam, a munkanélküliségi ráta két százalékponttal kisebb az uniós átlagnál – sorolta. Hozzátette, nem áll fenn a veszélye a bérek és a nyugdíjak elmaradásának, sőt esély van arra, hogy a közeljövőben ezek emelkedjenek.
Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) vezetői üdvözölték a miniszterelnök lemondását, egyúttal sürgették az államfő távozását és az előre hozott választások kiírását. Ezek a fő követelései az utcán harmadik hete tüntetőknek is. A téliesre fordult idő miatt a megmozdulások intenzitása csökkent ugyan, ám egy friss felmérés rámutatott, hogy a felnőtt lakosság 90 százaléka egyetért a tiltakozókkal.
Az előre hozott választásokat támogatná az RMDSZ is, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha megegyezés születik a pártok és az államelnök között. A helyzet kulcsa ilyenkor az államfő kezében van. Az alkotmány szerint ő jelöli ki a miniszterelnököt, illetve dönt a parlament feloszlatásáról, amennyiben két egymást követő kormányalakítási kísérlet eredménytelenül zárul. Az ellenzéki pártok és egyes jogászok szerint a miniszterelnök-jelölt kiválasztásakor az elnök nem tekinthet el a parlamenti többség akaratától, Basescu viszont fenntartja magának a vétó jogát. Az elnök értelmezésében ugyanis nem a többség adja a kormányfőjelöltet, hanem az államfő által kijelölt személy dolga többséget keresni a programjához.
