Teheránba érkeztek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei, hogy választ kapjanak a nemzetközi közösség aggodalmai nyomán született kérdésekre. A „húzd meg, ereszd meg” taktika részeként a máskor mereven elzárkózó Irán külügyminisztere, Ali Akbar Szalehi hétfőn azt mondta: a NAÜ ki is terjesztheti vizsgálódásait, ha úgy akarja.

N. Rózsa Erzsébet szerint az ellenőrzésekkel kapcsolatban az egyik fő gondot az okozza: az ENSZ égisze alatt működő szervezetnek nincs arra mandátuma, hogy általában a perzsa állam katonai programjával, rakétafelszereltségével, robbanószereivel összefüggésben vizsgálódjon. Hanem csak arra – és ez egyáltalán nem felel meg egy olyan ellenőrzésnek, mint amilyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói sürgetnének –, hogy megállapítsa: békés célról katonai célra „térített-e el” Irán hasadóanyagot?

– Nagyon nagyok az aggodalmak, és nem is feltétlenül alaptalanok ezek. Mint ahogyan Iránban is azok: ne gondolja, hogy az irániak nyugodtan alszanak! Konkrét bizonyítékok azonban nem állnak rendelkezésre a nemzetközi közösség gyanújának alátámasztására. Jukija Amano NAÜ-főigazgató mostani nyilatkozata is azt állítja, hogy Irán nem térített el hasadóanyagot katonai célra – mondja a szakértő.

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozata szerint Irán egy éven belül nukleáris fegyvert fejleszthet ki onnantól számítva, hogy meghozta a politikai döntést erről. N. Rózsa Erzsébet ezt úgy értékeli: az iráni atomprogrammal kapcsolatban már régóta „riogatnak”, a CIA már a 80-as években tíz-tizenöt évre tette az ázsiai ország atomképességének kiépítését. Az atomprogram még Reza Pahlavi, a megbuktatott sah idején megkezdődött.

– Iránnak kinyilvánított célja a teljes nukleáris fűtőanyagkör kiépítése. A szakértők arra számítanak: Teherán ki is építi azt a képességet, a nukleáris infrastruktúrát, amely a megengedett békés, polgári célú felhasználáshoz szükséges. Majd Irán várhatóan „lebegteti” ezt a képességet, és a veszélyt azt jelenti: hoz-e, és ha igen, mikor, döntést a fegyverszintű felhasználásról – magyarázza N. Rózsa. „A politikusokat kivéve egy dologban mindenki egyetért: Irán nem fogja feladni az urándúsítást” – feleli a külpolitikai szakértő arra a kérdésre: mennyire lehetnek alkalmasak a nemzetközi szankciók (így az EU olajembargója) arra, hogy Iránt a nukleáris fegyverprogram esetleges beindításáról szóló döntése felülvizsgálatára kényszerítsék. A Bloomberg hétfői híre szerint az iszlám köztársaság, az OPEC második legnagyobb olajexportőre a perzsa újévben 57 milliárd dolláros olajbevételre számít, 85 dolláros hordónkénti nyersolajárral számolva. A spot (azonnali) ár jelenleg száz dollár felett van hordónként.

2010-es felvétel a busheri atomlétesítményről