Moszkva időhúzásra játszik
Szergej Csemezov szerint a Moszkva és Damaszkusz között létrejött hadiipari szerződések teljesítése mindennél fontosabb, mert ezzel bizonyíthatja a régió országai előtt, hogy Oroszország megbízható partner.
– Kétségtelen, hogy Moszkva álláspontját Damaszkuszt illetően elsősorban pénzügyi érdekei határozzák meg – mondta lapunknak Makszim Sztorcsak. Az Eurázsiai Örökség Alapítvány moszkvai szakértője szerint a stratégiai érdek másodlagos, még akkor is, ha Tartuszban van az orosz hadiflotta utolsó bázisa a volt Szovjetunió területén kívül. – Moszkva erőpozícióját atomarzenálja adja, a szíriai bázis legfeljebb presztízskérdés – mondta Sztorcsak, megjegyezve, hogy az orosz vezetés elsősorban az ötmilliárd dollárra becsült – vadászgépek, hajók, T–90-es tankok, rakétaelhárító rendszerek exportjára szóló – hadiipari szerződések elvesztésének veszélye miatt nem kíván hozzájárulni az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan határozathoz, amely fegyverembargót léptetne életbe, vagy akár katonai beavatkozásra hatalmazhatná fel a NA TO-t az arab országban. Szíriában csaknem egy éve tartanak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni megmozdulások. A hadsereg bevetése a tüntetők ellen eddigmintegy öt és fél ezer civil életét követelte. – Az orosz elutasításban nyilván a líbiai forgatókönyv is szerepet játszott –jegyezte meg Sztorcsak, utalva a Moammer Kadhafi halálához vezető felkelésre, amelyhez végül a NATO nyújtott segítséget az ENSZ BT felhatalmazása nyomán. Moszkva szerint azonban a szervezet túllépte a civil lakosság védelmét előíró mandátumot. (Becslések szerint a líbiai határozatnak tartózkodásával zöld utat adó Moszkva négymilliárd dollárnyi hadiipari szerződéstől és energetikai projekttől esett el az észak-afrikai országban.
– Úgy vélem, Moszkva egyszerűen időhúzásra játszik. Bízik abban, hogy a felkelők belülről nem döntikmeg el-Aszad elnököt, és egyoldalúan a Nyugat sem avatkozik be. Talán a márciusi elnökválasztás után konstruktívabb lesz Oroszország. A külügyminiszter mai nyilatkozata sem utal gyors változásra – emlékeztetett a szakértő Szergej Lavrov szavaira, amelyek szerint Moszkva nyitott a konstruktív javaslatokra a szíriai erőszak felszámolásához, de továbbra is ellenzi a Damaszkusz elleni szankciókat. Moszkva kiállását erősíti, hogy decemberben félmil liárd dollár értékben kötött szerződést Szíriával 36 Jak–130-as katonai oktatógép leszállítására. Lavrov korábbi nyilatkozata szerint Moszkvának „nem kell magyarázkodnia” a Szíriába irányuló hadianyagexport miatt, hiszen azt semmilyen szankció nem tiltja. Erre hivatkozott Csemezov is, megjegyezve, hogy ez így is marad, amíg az ENSZ BT nem fogad el szankciókról szóló határozatot.
– A szerződések több évre szólnak, tehát nem lehet arra számítani, hogy Moszkva azok lejárta után hirtelen hozzájárulna egy ENSZ BT-határozathoz, hiszen annál előbb kellene megoldást találni – mondta Sztorcsak, aki szerint Oroszországot sokkal több gazdasági szál köti a Nyugathoz,mint Szíriához. Az utóbbi védelmében Moszkva nyilván nem akarja rontani a viszonyát az előbbivel. – De egyelőre nem látszik, melyek lehetnek a közös fellépés feltételei, és ez márciusig nem is fog módosulni – mondta Sztorcsak, utalva a vélhe tően Vlagyimir Putyin kormányfő elnöki székbe való visszatérését hozó választásokra.
