Maradt a nagy kérdőjel

Vegyes képet mutatott szerdán, a Mubarak-ellenes felkelés első évfordulóján Kairó: a Tahrír térre vonult ezrek egy része ünnepelt, mások viszont további reformokat sürgettek.

Az utóbbiak közé tartozott például Iman Fahmy gyógyszerész, akit az AP hírügynökség idézett: „Azért jöttünk, hogy megdöntsük a katonai uralmat. Elárulták a forradalmat: egyik kitűzött céljának sem feleltek meg.”

Tovább tüntet a Tahrír tér
Tovább tüntet a Tahrir tér

A hatalmat a Hoszni Mubarak elnök bukása óta birtokló Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsának feje, Mohamed Huszein Tantavi tábornok még egy keddi bejelentéssel igyekezett csitítani a tömegeket. Mint akkor közölte, szerdától felszámolják az Anvar Szadat elnök meggyilkolását követően, 1981-ben bevezett rendkívüli állapotot, amely a Mubarak-korszakban mindvégig lehetővé tette a polgári szabadságjogok korlátozását és a statáriális bíróságok működtetését.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánhelyettese szimbolikus erejűnek nevezte lapunknak nyilatkozva ezt a lépést. Emlékeztetett: a felkelők egyik alapköveteléséről van szó. Tavaly a katonai hatalom ígéretet tett ugyan a rendkívüli állapot felszámolására, de csak a jövőre nézve, és szeptemberben még ki is terjesztette annak hatályát: a sztrájkokra, a közlekedés megzavarására és az álhírek közlésére is. A törvény értelmében a rendkívüli állapot idén júliusig lett volna érvényben.

A feloldás felemásságára utal ugyanakkor, hogy fenntartják a rendkívüli intézkedések lehetőségét a „huliganizmus” nehezen meghatározható eseteire. Az eddigi gyakorlat szerint a tábornokok erre hivatkozva léptek fel az uralmuk ellen törő tüntetőkkel szemben. A katonai tanács bejelentette azt is: amnesztia keretében szabadon bocsát csaknem kétezer foglyot.

Csicsmann László az első évforduló kapcsán adott értékelésében továbbra is azt látja a legnagyobb kérdésnek: Mit hoz a jövő? – Még mindig nem látható világosan, hová fejlődnek a folyamatok. A most következő hónapok döntőek lehetnek – mondta a lapunknak adott telefoninterjúban, mérföldkőként emlékeztetve Egyiptom első szabadon választott parlamentjére, amelynek alsóháza, a népi gyűlés hétfőn tartotta első, ünnepi ülését. Most a felsőházi választások vannak soron (márciusig), illetve az alkotmány előkészítése egy százfős bizottság által. Ebbe húsz tagot delegálhat a parlament, a fennmaradó helyeket viszont kinevezéssel töltheti be a katonai tanács. Mindezt az alaptörvény szövegének véglegesítése, valamint – várhatóan még az év első felében – az elnökválasztás követi majd.

Mint emlékezetes, a parlamenti választásokon az iszlamisták végeztek az első helyen; bel- és külföldön egy aránt aggódnak az esetleges radikalizálódás miatt. Az iszlamistáknak kétharmados többségük lesz: a mérsékeltnek mondott Muzulmán Testvériség alapította Szabadság és Igazságosság Pártja a képviselői helyek 47 százalékát szerezte meg a hivatalos adatok szerint. A második a radikális iszlamista an-Núr (Világosság) párt.

Csicsmann László kiemeli annak fontosságát: az iszlamisták nem zárkóztak el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködéstől, noha a washingtoni pénzintézet hírek szerint a kairói büdzsé egynegyedét is kitevő állami támogatások fokozatos felszámolását sürgeti a 3,2 milliárd dollárosra tervezett hitelcsomagért cserébe.

– Nagyon nagy szüksége van az IMF-segélyre az országnak – állítja a Közel-Kelet-szakértő, emlékeztetve: az egyiptomi gazdaság alapvető bevételi forrását jelentő idegenforgalom legalább egyharmaddal esett vissza 2011 során, a valutatartalékok megcsappantak, a politikai változások kiszámíthatatlanságától tartó külföldi befektetők pedig elfordultak. Az állami ártámogatásnak óriási a jelentősége egy olyan országban, ahol a lakosság 40 százaléka legfeljebb napi két dollárból él.

A Deutsche Bank a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó elemzője, Cem Akyurek szerint Egyiptom nem akkor cselekszik okosan, ha csak 3,2 milliárdos hitelt vesz igénybe, és csupán másfél éves futamidőre. Törökország sikeres példáját kellene követnie, és mélyebb reformokra lehetőséget adó, egyúttal viszont hosszabb futamidejű IMF-megállapodásban gondolkodva. – Törökország csodákatművelt a valutaalapos programmal. A 3,2 milliárd dollár töredéke annak, amire Egyiptomnak szüksége van a gazdasági növekedés beindításához – mondta az elemző.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.