Egy konzervatív és egy meleg zöld
Az első forduló első két helyén a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje, Sauli Niinistö (37 százalék) és a Zöld Szövetség nevében induló Pekka Haavisto (18,8 százalék) végzett.
Niinistőnek tulajdonítják Finnország kivezetését a kilencvenes évek pénzügyi válságából, pénzügyminiszterként pedig ő vezényelte le az euróövezeti csatlakozást is. Öt éve egyszer már indult az elnöki posztért, de akkor nem sikerült neki. Pekka Haavisto, aki másodikként végzett, a finn zöld párt egyik alapítója, 2005–2006-ban az ENSZ megbízásából közvetített Szudánban a darfúri fegyverszünet érdekében. A zöld politikus regisztrált kapcsolatban él Antonio Flores ecuadori fodrásszal.
Bár a szavazás előtt sokáig úgy látszott, előretörnek az Európai Uniót elutasító politikusok, erre végül nem került sor. A hagyományosan jelentős szerepet játszó Centrumpárt jelöltje, Paavo Väyrinen például Finnországnak az euróövezetből való kivonulását szorgalmazta és harmadik lett 17,5 százalékkal. Az utóbbi idők finn politikai csillaga, a Finnek pártjának elnöke, Timo Soini is indult az államfői posztért – ő is visszahozná a finn márkát. Meglepetésre Soini azonban mindössze 9,4 százalékot kapott. A legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat persze ezen nem csodálkozott: decemberi felmérése szerint a finnek háromnegyede az euró híve.
A vasárnapi eredményeket a finn kormány a maga sikerének minősítette, kiemelve, hogy a társadalom a uniós politikát is támogatta szavazatával. Szakértők kiemelik, hogy a finnek, amikor Niinistőnek adták a legtöbb voksot, olyan politikusra voksoltak, aki otthon van az európai ügyekben, és hazai politikai háttere is erős. Pártja a kormányban is vezető szerepet játszik; ha pedig nyer, ötvenöt év után újra konzervatív elnök állhatna az ország élére. Utoljára 1946 és 1956 között volt erre példa J. K. Paasikivi személyében, aki a szovjetekkel való együttélés egyik kimunkálója volt.
A finn sajtó ugyanakkor kiemeli: harminc éve most először nem jutott szociáldemokrata jelölt az elnökválasztási véghajrába, pedig a jelenlegi államfő maga is szociáldemokrata: a 68 éves Tarja Halonen asszony kétszer öt évig volt elnök - emiatt azonban többször nem újraválasztható. A finn államfőnek egyébként főleg a külpolitikában van szerepe, ő nevezi ki a legfontosabb köztisztviselőket, és ő a hadsereg főparancsnoka is.
