Az EU külügyérei úgy döntöttek, a teheráni központi bankot is szankció alá helyezik, hogy a rezsim ne tudja finanszírozni nukleáris programját.

Az unió vásárolta meg eddig az iráni olajexport 20 százalékát, Kína után az iráni olaj második legnagyobb felvásárlója. Az intézkedés bejelentése után az olaj hordónkénti ára 111 dollárra ugrott, a Reuters szerint az iráni riál újabb tíz százalékot vesztett értékéből. Ezzel az unió igen komoly lépésre szánta el magát, amely egyrészt kockázatos az európai gazdaságra nézve, másrészt magasabb szintre emeli az EU Irán elleni szankcióit. Úgy tudjuk, a miniszterek között volt idegesség a téma megvitatásakor. Catherine Ashton, az EU „külügyminisztere” közölte: a szankció nem öncélú, az a célja, hogy Irán térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Az unió közleményében hangsúlyozta: a szankció nem az iráni nép ellen, hanem a rezsim ellen irányul.

Az iráni olajnak különösen az amúgy is rossz gazdasági helyzetben lévő Görögország van kiszolgáltatva, olajimportjának közel 30 százalékát a perzsa államtól szerzi be. Irán volt ráadásul az egyetlen olyan energiapartnere a görög államnak, amely hajlandó volt hitelre adni a fekete aranyat. Érzékenyen érinti a kérdés Olaszországot és Ciprust is. Az unió áprilisban felülvizsgálja az intézkedést, többek között azért is, hogy lássa, milyen hatással van az európai gazdaságra. A hat hónapos „késleltetés” kompromisszumos megoldás: Franciaország a minél hamarabbi bevezetés mellett, Görögország pedig az egyéves késleltetés mellett érvelt.

A kieső iráni olajat diplomaták szerint szaúdi olajjal lehetne pótolni, a sivatagi királyság már jelezte, hajlandó növelni a kitermelését. Martonyi János magyar külügyminiszter a találkozó után elmondta: felmerült az ülésen a szankciók hatékonysága általában és az, hogy eleve kizárt-e a katonai akció vagy sem. A magyar diplomácia vezetője szerint a most bejelentett szankciók azt is üzenik, kizárt a katonai akció.

A külügyminiszterek megtiltották az olajipari szektorban használatos kulcsfontosságú technológia szállítását is Iránba, valamint közös vállalkozások létesítését Iránnal. Befagyasztották a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonát, és tilos az iráni központi bankkal, illetve más közintézményekkel arany-, nemesfém-, illetve gyémántügyletet bonyolítani. Nem szabad eladni érzékenynek minősített, kettős rendeltetésű árucikkeket sem a perzsa államnak. Martonyi János kiemelte: a bankszankciókat illetően Magyarország kezdeményező volt.