– Győrből utazom ide Schwechatra mindennap. Megbecsülnek, annyi fizetést kapok, mint az osztrák kollégák, nyugdíjam is lesz – mondja József, aki a bécsi reptér egyik kávézójában főzi és szolgálja fel a kávét. Elmondása szerint még Székesfehérvárról is van, akinek megéri a napi ingázás. Az illető elmúlt ötvenéves. Odahaza hiába keresett munkát, itt jól megfizetik, s ami legalább olyan fontos, tisztelettel beszélnek vele.

István az egyik elegánsabb bécsi kávéházban pincérkedik. Bőkezű, finom emberek a vendégei. Szépen kap borravalót, amit zsebre tesz, nem osztozik senkivel. – Akarja, hogy idehívjam a szakácsot? Ő is magyar. Ahogy egyre többen a bécsi éttermekben. Ha jól számolok, hatszor annyit keresek, mint odahaza – meséli.

Bécsi kávéházban. A vendéglátás a magyar munkavállalók egyik fő célterülete

Az osztrák szociális minisztérium adatai szerint a 2011. május 1-jétől érvényes foglalkoztatási liberalizáció kezdete és tavaly november vége között közel 22 300 munkavállaló érkezett Ausztriába a 2004-ben az unióba belépett országokból. Bécs – Berlinnel karöltve – hét éven át tartotta zárva a sorompókat az új tagországok állampolgárai előtt, a munkaerőpiacot elözönlő kelet-európaiaktól rettegve. A moratóriumhoz a legvégsőkig ragaszkodtak, pedig az ausztriai becslések 25 ezer fő megjelenésével számoltak.

A hivatalosan számon tartott munkavállaló-sereg közel fele ingázó. A regisztrált 22 277 dolgozóból közel 9000 a magyar, ők elsősorban Burgenlandot, Bécset és Alsó-Ausztria keleti részét részesítik előnyben. A második legnagyobb csoportot a lengyelek (5199) alkotják. A kelet-európaiak döntően építkezésen és az idegenforgalomban találnak állást. A bécsi Kurier egyik olvasója viszont azt írja, hogy a kohászatból eltűntek az osztrák szakemberek, kelet-európaiak dolgoznak, akik nem kapnak 13. és 14. havi fizetést, nem mehetnek betegszabadságra, 7-10 eurós órabérért akár napi 12-14 órát dolgoznak. A túlórát, s a hétvégi munkát a vállalkozók zsebbe fizetik, de mert 1500-2500 euró is összejön havonta, a munkavállalók inkább hallgatnak, írja a Reuters.

Burgenlandban sűrűn hallani magyar szót, magyarok dolgoznak a határ menti osztrák tartomány éttermeiben, az itteni szupermarketekben, bankokban. Az egyik kismartoni pékség tulajdonosa szerint nem a sok magyar vásárló miatt alkalmaznak magyar munkavállalókat, hanem mert jobb a képzettségük, mint a helybelieknek. A tartományi munkaügyi hivatal (AMS) szerint 2011 májusa és decembere között 1644 magyart alkalmaztak, a kereskedelemben 467-en helyezkedtek el. Tavaly – 2010-hez képest – ezerrel csökkent a betöltendő munkahelyek száma, sok vállalkozás magyarokkal töltötte be az üres állásokat. Az AMS burgenlandi helyettes vezetője, Manfred Breithofer szerint a magyarok nem fordulnak a munkaközvetítőhöz, hanem közvetlenül a vállalkozásokat keresik fel.