Berlin is egyre türelmetlenebb a magyar kormánnyal
Löning kérdésünkre cáfolta, hogy az Angela Merkel (CDU) kancellár által vezetett kabinet túl visszafogott lenne Orbán Viktor kormányával kapcsolatban: számos beszélgetés, tárgyalás zajlott már a háttérben, amelyeken Berlin is jelezte az aggodalmait.
– Mi Európában civilizált módon politizálunk, nem rontunk rá a másikra – magyarázta a német liberális politikus. Mostani budapesti tárgyalásain ismét szóba hozta a kifogásokat a magyar kormány képviselőinek, akik ismét jelezték: megértették a kritikákat, nyitottak a párbeszédre, és ígérték, lépni fognak. – Ezt már korábban is hallottuk. Ideje lenne valóban cselekedni – magyarázta.
Az utóbbi időben megerősödött az az érzés, hogy a magyar kormány nem veszi komolyan az aggodalmakat, ezért Berlin is úgy látja: elérkezett a pillanat, amikor a nyomást növelni kell. A Merkel-kormány is támogatja az Európai Bizottság döntését, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indít Magyarország ellen.
Ami a konkrét aggodalmakat illeti, Löning szerint gyakran nem is bizonyos jogszabályokkal van gond – bár azokról is érdemes vitatkozni –, hanem a törvények összességével, a személyi döntésekkel. Azzal, hogy egyre inkább úgy fest: a hatalmi ágakat nem választják el, az igazságszolgáltatás függetlenségét nem garantálják, és mintha a kormány a médiában sem biztosítaná a vélemények sokszínűségét. Pedig mindez feladata lenne egy demokratikus kormánynak.
Ugyanakkor egyre erősebb az aggodalom, hogy a jelenlegi kabinet bebetonozza a hatalmát, hiszen olyan személyi döntéseket hozott, melyek megkötik majd egy következő, az Orbán-kormányt esetleg leváltó kormány kezét is.
A Fidesz állandó hivatkozási alapja, a kétharmados parlamenti többség kapcsán Löning emlékeztetett rá: a magyar kormány mögött a lakosság valamivel több mint fele állt 2010-ben. A legutóbbi német nagykoalíciónak (CDU/CSU-SPD) 2005–2009 között még ennél is nagyobb, háromnegyedes többsége volt, ám ezzel nem élt vissza – hangsúlyozza Löning, aki az FDP tagjaként akkor az ellenzékhez tartozott. A nagykoalíciós német kormány ezt inkább felelősségként, mintsem mindenre felhatalmazást adó jogként élte meg. Érdekes módon a parlamenti ellenzék jogai éppen felértékelődtek, kibővítették a lehetőségeiket a vizsgálóbizottságok alakítására vagy épp az alkotmánybírósági beadványok ügyében. Berlin most ezt a fajta felelős, a másik oldalra is tekintettel lévő demokratikus gondolkodásmódot várja el a magyar kormánytól is.
Arra a kérdésre, mennyiben állhat a most megerősödött külföldi kritikák mögött, hogy az Orbán-kormány különadókkal sújtotta a külföldi vállalatokat, a szabad demokrata politikus azt felelte: Berlin már korábban jelezte, a visszamenőleges jogalkotás komoly probléma, s épp emiatt bírálták Berlin részéről a válságadót is.
Bár a német politikus nem tárgyalt magyarországi német vállalatok vezetőivel, általánosságban elmondta: a jogbiztonság, a megbízhatóság komoly szempont a beruházásoknál. A magyar kormánynak itt is érdemes lenne foglalkoznia a bizalom helyreállításával, hiszen a gazdasági fellendülés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyarok jobban éljenek – vélekedett Löning.