Nem is egyet, hanem legalább hármat. Az első ügyben – amit tegnap kezdtek tárgyalni – azzal vádolják, hogy törvényen kívüli eszközöket használt a konzervatív Néppárt néhány politikusát is érintő korrupciós ügy felgöngyölítésében. Az úgynevezett Gürtel-ügy évek óta lázban tartja a spanyol közvéleményt, a jelenleg kormányzó Néppárt valenciai politikusait érinti, akik bizonyítottan megvesztegetési botrányba keveredtek. Garzón a tőle megszokott elszántsággal vetette bele magát a nyomozásba, de a vád szerint nem riadt vissza az illegális eszközöktől, amikor ügyvédek és már börtönben levő elítéltek telefonbeszélgetését hallgatta le. – Attól, hogy valaki az igazságot akarja kideríteni, nem használhat fel törvényen kívüli módszereket – állítja az egyik jogász, aki beperelte Baltasar Garzónt. A vizsgálóbíró azzal védekezett, hogy a pénzmosást akarta megakadályozni.

A másik ügy – ami a jövő héten kerül terítékre – már politikai jellegű, és elemzők szerint „itt van a kutya elásva”. Garzón egyértelműen kiállt az 1939–1975 közti Franco-diktatúra alatti jogsértések kivizsgálása mellett. A spanyol jog szerint azonban ezek elévültek, az elkövetők pedig 1977-ben általános amnesztiát kaptak – részben ez volt az ára a békés spanyol rendszerváltásnak. A vizsgálóbíró azonban úgy vélte, hogy az áldozatoknak is jár az igazság, és dacolva a törvényekkel, nyomozást indított 110 ezer eltűnt személy felkutatására. A polgárháborúban és a diktatúra alatt meggyilkoltak hozzátartozói közül sokan máig nem tudják, hogy szeretteik hol nyugszanak, és így – törvénysértő ódon – engedélyt adott tömegsírok feltárására is. Garzónt emiatt 2010 májusában felfüggesztették állásából.

A harmadik ügy ennél banálisabb, „csupán” a pénzről szól, de alapjaiban kezdheti ki Garzón erkölcsi tekintélyét. A vizsgálóbíró 2005-ben kivett egy év fizetés nélküli szabadságot, és a New York-i Columbia Egyetemen hallgatott kurzusokat. Kinttartózkodását állítólag több spanyol bank is támogatta, még lányának egyetemi tandíját is kifizették. Az ElMundo lap szerint összesen egymillió eurót (311 millió Ft) kalapozott össze különféle spanyol pénzintézetektől, amikor viszont visszatérte után megbízták egy olyan üggyel, amelyben azok érintettek voltak, nem hivatkozott összeférhetetlenségre, hanem elvállalta a nyomozást.

A madridi bíróság épülete előtt tüntetők viszont úgy vélik: a háttérben a politika áll, a vizsgálóbíró túl sok ember „bütykére” rálépett, ezért ki akarják vonni a forgalomból. Való igaz, hogy karrierje során rengeteg ellenséget szerzett: nyomozott az ETA baszk terrorszervezet, de saját egykori szocialista párttársai ellen is, akik a González-kormány alatt a terrorelhárításnál törvénytelen módszereket alkalmaztak. A Pinochet chilei exdiktátor elleni nemzetközi elfogatóparancs után az argentin katonai junta tagjait próbálta az igazságszolgáltatás elé citálni, majd 2001 szeptemberét követően Oszama bin Laden nyomába eredt. A Spanyolországban most kormányzó néppártiak különösen nem nézték jó szemmel a tevékenységét, de a feljelentéseket végül magánemberek, illetve szervezetek tették. Ha a fenti vádakban bűnösnek találják, akár 17 évre is eltilthatják a hivatalától, ami az 55 éves Garzón karrierjének a végét jelentheti.