A stratégiai kutatóintézet két, egymással ellentétes jelenséget dokumentált a háttérben. Az egyik a közép-ázsiai országban észlelt fokozódó bizonytalanság, a lázadók újjáéledése és súlyos emberáldozatokat követelő támadásai voltak. A másik tényező pedig annak felismerése, hogy az afganisztáni katonai misszió a NATO-kontingensben részt vevő országokban egyre népszerűtlenebb lett. Ezért is vált szükségessé, hogy a messze a legnagyobb erőkkel képviselt amerikai és brit vezetés kitűzze a visszavonulás határidejét.

Az IISS egyik vezető munkatársa, Dana Allin a kötet londoni bemutatása alkalmából a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy az intézet „óvatos optimizmussal” tekint 2015 eleje, azaz a kivonulás tervezett időpontja elé. A részletes helyzetfelmérés alapján azt remélik, hogy elkerülhető az a káosz, vérontás és állandósult polgárháború, ami a Szovjetunió közel tízéves afganisztáni háborúját követte. Az amerikai születésű szakember szerint a kabuli központi hatalom képes lesz rendben tartani az országot, mert addigra megfelelő hatalmat tud majd koncentrálni, és a gazdaságban is további fejlődést ér el. Arra azért nem szabad számítani – állítja Allin –, hogy az ország egyhamar „jóindulatú” biztonsági környezetnek minősülhet majd. – Akármilyen korruptak és kevéssé hatékonyak is a hatóságok, a helyi rendőrség és biztonsági erők közreműködésével többé-kevésbé fenntartható lesz a rend – állítja.

A szakértő szerint a NATO-erők annyi pénzt és energiát öltek bele 2001 óta Afganisztánba, annyi emberéletet vesztettek, hogy minden adófizetői háborgás ellenére sem lehet a 2014 végi határidőnél gyorsabban kivonulni. Nyilvánvaló az is – mondja Allin –, hogy a nyugati hatalmak nem hagyhatják magára az országot, folytatódnia kell a biztonsági erők kiképzésének, a segélyek folyósításának, a terroristaellenes akciók céljára pedig meg kell tartani egy-két bázist is a térségben. Dana Allin elmondása szerint az Egyesült Államok nagyra értékeli a hadműveletben szerepet vállaló országok „lélektani jelentőségű” hozzájárulását, még ha csak néhány száz katonáról van is szó; ez a helyzet Magyarország esetében.

Az IISS elemzői jelentős lépésnek tartják, hogy az afganisztáni tálibok nemrégiben bejelentették politikai irodájuk megnyitását Katarban, ami akár megfelelő platform is lehet a béketárgyalások megkezdésére. Washington hajlandó lenne a kapcsolatfelvételre a tálibokkal, ha ezzel Hamid Karzai afgán elnök is egyetért, a felkelők pedig készek elhatárolni magukat az al-Kaida terroristáinak rejtegetésétől, azaz támogatásuktól. Dana Allin értelmét látja annak, hogy Irakhoz hasonlóan a lázadókat integrálják a társadalomba, de megfelelő közös alap híján elképzelhetetlennek tart egy átfogó megállapodást az Egyesült Államok és a tálibok között. A jövőre nézve biztató, hogy Afganisztán legtöbb szomszédja és a befolyással rendelkező regionális tényezők a Karzai-kormányt támogatják. Ennek eredményeként Pakisztántól eltekintve nem próbálják aláásni az elnöki hatalmat; ez utóbbi minden gyengesége és fogyatékosságai ellenére igyekszik kihasználni a kedvezőbb kapcsolatokból származó előnyöket – állítja a londoni elemző.