Varsóból szintén nagy figyelemmel követik az itteni eseményeket. S bár tartózkodnak a kommentároktól, pontosabban azokat átengedik a brüsszeli bizottságnak és az európai értékek felett őrködő különböző más testületeknek, tisztában vannak vele: a nemzetközi üzleti körök egyben látják a kelet-közép-európai régiót, a forint „mozgása” kihat a zlotyéra is.

– A lengyel álláspont világos: drukkolunk a magyaroknak, hogy sikerüljön megoldaniuk problémáikat. Ez utóbbiakból nálunk is akad, igaz, mi más úton próbáljuk megoldani a nyugdíjrendszer, az oktatás vagy a közegészségügy átalakítását. Érthető, mindenki keresi a módját, miként mászhatna ki a szocialista örökségből – mondta Kowalski lapunknak adott interjújában. Majd az egymásra utaltságra azt a példát hozta fel, hogy egy autónál elengedhetetlen a motor, a fékek és az akkumulátor működése, de lapos gumikkal nehéz előrejutni.

Magyarország esetében a nagykövet szerint világosan látható, 2012 januárjától itt egy új világ kezdődött. Ugyanakkor két hét elteltével még nem lehet megmondani, hogy az új alaptörvénynek és a kétharmados Fidesz-többség által produkált törvényhozási dömpingnek milyen kihatásai lesznek az országra. – A konkrét kérdésekre vonatkozó, szakmai alapú és konstruktív észrevétel többet segíthet a magyaroknak, mint az általánosságban megfogalmazott bírálat – tette hozzá a magyarul kiválóan beszélő, 50 éves diplomata, aki bevallása szerint „már nem objektív módon szereti Magyarországot”. – Van véleményem, amit próbálok megtartani magamnak. Sok barátom is van mindkét oldalon. Büszke vagyok a magyarok sikereire, fájnak a kudarcok – hangoztatta a hazai termálfürdők nagy rajongója.

A magyar sajtóban ugyan felbukkant, hogy a második Orbán-kormány egy Varsó–Budapest–Bukarest-tengelyt szeretne létrehozni, Kowalski ilyesmit nem lát. Az elmúlt másfél évben a lengyel–magyar kapcsolatokban azonban szerinte rendkívül pozitív fordulat következett be, az egymást követő EU-elnökségek is segítették ezt. A kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta az ötmilliárd eurót. Lengyelország számára a kelet-közép-európai térség kulcsfontosságú. A visegrádi együttműködés ugyan még adós a látványos eredményekkel, de Varsóban tudják: ha valahol, ebben a régióban vannak a barátaik.

Kowalski szerint hazája remekül kihasználta a soros EU-elnökségben rejlő politikai promóciós lehetőségeket. Lengyelország presztízse a kontinensen kívül is megnőtt, ebben a négyszázalékos GDP-növekedés mellett jelentős szerepet játszott az elmúlt fél évet kísérő lengyel „kulturális hullám”. Sokat kifejez az is: míg Lengyelország az 1980-as években külföldi élelmiszersegélyekre szorult, most 6 milliárd dollárt tudott felajánlani a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagba.

A sztereotípiákat persze nem könnyű teljesen lerombolni, de a nagykövet szerint az olcsó lengyel munkaerő-áradattal szembeni félelmek elmúltak. A közel 39 millió lakosú ország számára persze nagy veszteséget jelentett, hogy a 2004-es uniós csatlakozást követően több mint egymillió jól képzett, többségében fiatal vándorolt Nyugatra. A lengyelek a kivándorláshoz praktikusan viszonyulnak, azt inkább a gazdasági kényszerűségekre adott válasznak tekintik. – Már nem félünk Európától. Nem akarunk Európa-ellenesek lenni, nem vagyunk sem német-, sem oroszellenesek – mondta a nagykövet, felidézve: a felmérések szerint a lengyel társadalomban, beleértve az agrártermelőket is, nyolcvan százalék feletti az EU-tagság támogatottsága. Nyolc évvel ezelőtt köztudottan más volt a helyzet. A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságból a nagykövet szerint országa megint sokat fog profitálni. A kontinenstorna ugyan alig egy hónapig tart, a nagy infrastrukturális beruházások – a négy világszínvonalú stadion építése, a reptér- és vasútfejlesztések, valamint a több száz kilométer új autópálya – maradnak. A labdarúgás helyett inkább az úszást kedvelő Kowalski elmondta, hogy Budapesten minden érdeklődő számára nyitott szurkolói zónát alakítanak ki, amelyet június 8-án, a varsói lengyel–görög meccs óriáskivetítős közvetítésével avatnak majd fel.

Roman Kowalski