Kopognak a szentlászlói Laczi család kapuján. A református templomba hívja őket a kolozsvári demokráciaközpont munkatársa, hogy tájékozódjanak az egyszerűsített honosításról. A kétgyermekes fiatalasszony, Izabella elutasítja a meghívást. Pedig tíz éve még vendégmunkásként Magyarországon dolgozott, ott ismerkedett meg a későbbi férjével is.

A templomban körülbelül nyolcvanan gyűltek össze, holott a szentlászlóiakról minden elmondható, csak az nem, hogy nem adnak a magyarságukra. A nyolcszáz fős községben több hagyományőrző egyesület is működik, a helyi dalárda pedig fontos szerepet játszott a rendszerváltás után az erdélyi magyar kóruszene-mozgalom újraélesztésében.

– Közvetlenül a honosítási törvény életbe lépése után nagy volt a lelkesedés, de azóta alábbhagyott – nyilatkozott a Népszabadságnak Veres-Kupán Enikő, a szatmárnémeti demokrácia-központ vezetője. Tavaly január–februárban naponta hetven dosszié összeállításában segédkeztek, de márciusban már jóval kevesebben keresték fel az Orbán-kormány hivatalos partnerintézményét, amelyet a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács működtet.

A kézdivásárhelyi demokrácia-központ

– Megleszek most már magyar állampolgárság nélkül is – legyint lemondóan Karcsi bácsi, akinek „véletlenül” visszautasították a honosítási kérelmét. A második világháború idején született magyar állampolgárként, tavaly márciusban az elsők között kérte a honosítást. – Decemberben derült ki, hogy az iratcsomóm valahogy elkeveredett – mondja a férfi. Kérte, hogy a valódi nevét ne írjuk le, még nem döntötte el, hogy végleg lemond-e a magyar állampolgárságról. Elismeri: csakis azért adná be újra a kérelmet, hogy szavazhasson. Az x-et pedig a Fidesz mellé tenné, ahogy az erdélyiek nagy része – legalábbis a kolozsvári székhelyű Kvantum Research decemberi felmérése szerint.

Az Origo.hu hírportál megrendelésére készült közvélemény-kutatás adatai szerint a Fideszre voksolna a biztos szavazók 55,5 százaléka. Az MSZP-t 4,1, a Demokratikus Koalíciót 1,8, a Jobbikot 2,9 százalék támogatná. A megkérdezettek fele egyáltalán nem érdeklődik a magyar politikai paletta iránt. – Ez természetes, hiszen ezek az emberek nem Magyarországon élnek, eddig magyarországi választáson nem vettek részt – véli Kiss Tamás szociológus, a Kvantum Research egyik tulajdonosa.

A Jobbik nincs annyira beágyazódva Erdélyben, mint sokan gondolták volna, az LMP támogatottsága pedig gyakorlatilag nem mérhető. A pártot az MSZP „függelékének” tekintik Erdélyben, ami szintén nem meglepő.

– A magyar pártok iránti preferenciákat egyértelműen a magyar média határozza meg, vagyis a többnyire Erdélyben is fogható anyaországi tévéadások – mutatott rá kérdésünkre a szociológus. Erdélyben csaknem két évtizeden át szinte kizárólag a Duna TV-t nézték az anyaországi médiakínálatból.

A legtöbben akkor látják értelmét a honosításnak, ha az együtt jár a szavazati joggal. Köztük a nyugdíj előtt álló, kétgyermekes Erzsébet, aki készült is, hogy beadja a honosítási kérelmet, „ha megritkulnak a sorok a kolozsvári konzulátuson”, ám időközben elbizonytalanodott. – Látjuk, olvassuk, hogy Szlovákiában többektől megvonták az állampolgárságot. Biztos, hogy Romániában nem hoznak hasonló törvényt? Egyre többször halljuk, hogy a magyarokat ki kell dobni a kormányból – érvel. Nyugdíjas korú nővére mástól tart. – Lehet, hogy azt mondják majd, hogy menjünk Magyarországra nyugdíjért. Mi lesz akkor?

Kiss Tamás szerint az erdélyiek nem fogják döntően befolyásolni a magyarországi választásokat. – Szavazni csak állampolgár szavazhat. Tavaly 65 ezren kaptak magyar állampolgárságot Erdélyből, és ha ugyanilyen ütemben működik tovább a gépezet, legfeljebb 200-250 ezer magyar állampolgárra lehet számítani a következő választásokig. Közülük körülbelül százezren szavaznának – mutatott rá a szociológus.

Veres-Kupán Enikő úgy látja, akinek az erkölcsi jóvátétel volt a fontos, már kérte a honosítást. „Akik ezután jönnek, azoknak a nagy része a gyakorlatiasabb rétegből való. Sokan nem is magyarok, azaz a származásukat még éppen tudják igazolni, de alig gagyognak magyarul. Egyértelmű, hogy őket a munkahely, az útlevél, esetleg a kivándorlás érdekli.” Tavaly nyáron még naponta ötven dossziét állítottak össze Szatmárnémetiben, most hetente tizenöt-húsz jövendőbeli magyar szavazó számára szerveznek „autóbuszkirándulást” a nyíregyházi kormányablakhoz.