Iszlám pártok győztek, nem a forradalom
Az egyiptomi társadalom és politika elemzői meglehetősen szkeptikusak: az MT képviselői a középosztályhoz tartoznak, és ezeket a rétegeket és a felső középosztályt szólítják meg. Meglehetős tapasztalatot szereztek a politikában, és a Mubarak-években parlamenti helyeket is szereztek. Az al-Núr párt a radikális iszlámot képviseli, tagjai szalafistáknak mondják magukat. - Ez a szó a vallásalapító Mohamed próféta idejében gyakorolt valláshoz és szokásokhoz való visszatérést jelzi. - A párt vezetői korábban elutasították a parlamenti demokráciát, mivel azt az iszlámmal ellentétesnek ítélték.
Az al-Núr párt kötelezővé tenné a nőknek a fejkendő viselését, betiltaná az alkoholkereskedelmet, és nem engedné meg, hogy férfiak és nők egy munkahelyen dolgozzanak. Az al-Núr bázisa a szegény rétegek és a vidék. A párt élesen Izrael-ellenes, a békeszerződés felmondását szorgalmazta. Az MT az utóbbi ügyben kétértelmű állásfoglalásokat tesz. A párt egyik személyisége szerint a „Testvériség soha nem ismeri el Izraelt”, a párt vezetői viszont azt közölték amerikai politikusokkal, hogy a párt és az állam különböző dolgok, s ők tartják magukat az állam egyezményeihez. A 498 tagú parlamentbe 15-16 párt jutott be összesen.
A kérdés most az, kivel köt koalíciót az MT. Néhány liberális és baloldalinak mondott személyiséget a választásokon is felvettek listáikra. Egyelőre azt mondják, ebből a körből keresnek partnereket. Ez megnyugtatná az urbánus rétegeket, az egyiptomi tőkét és Nyugatot is. Az értékelők tartanak tőle, hogy a liberálisok nemet mondanak a túlerőben lévő MT-nek, így az a szalafistákhoz fordulhat. Hamar kiderül, milyen együttműködés lehetséges, mert az új alsóháznak kell megválasztania a száztagú alkotmányozó gyűlést. Hogy mi kerül az alkotmányba, az pedig meghatározhatja Egyiptom jövőjét.
Az elemzések szerint most Egyiptom közelmúltja érvényesíti hatalmát. A brit Economist kairói tudósítása arról számol be, hogy a gazdaság állapota romlik, az iszlám pártok győzelme pedig nem kedvez a turizmusnak, amely az ország fő bevételi forrása. A politikai bizonytalanság elriasztja a befektetőket is. A hadsereg, a biztonsági erők és a korábbi politikai rendszer, a „rejtett állam” képes megfélemlíteni, sőt eltüntetni a demokrácia leginkább exponált híveit. A hetilap szerint a másként gondolkodókat éjszakai támadások, emberrablás, erőszak fenyegeti. A katonai kormányzat akciókat indított az emberjogi szervezetek ellen. A külföldi anyagi segítségről pedig azt mondják: a jogvédők idegen államok ügynökei.
A huzavona tehát folytatódik. A hónap végén megkezdődnek a felsőházi választások, áprilisban pedig elnököt kell választani. A Tahrir tér forradalmárai sem adták fel, most kiadott közleményükben a katonai kormányzat sürgős visszavonulását sürgetik. Pártjaik indulni akarnak az elnökválasztáson is, úgy látszik azonban, hogy az egyiptomi társadalom bizalmát nem kapják meg. A Muzulmán Testvériség egyelőre a katonák szervezett visszavonulását tervezi: amint lesz új kormány, megválasztják az elnököt, ratifikálják az alkotmányt, a hadsereg visszavonulhat három hónapon belül a kaszárnyákba – mondta a The New York Timesnak Esszam el-Eriani, a Testvériség egyik vezetője. Ez azonban nem holnap lesz.
