Lecsapnak a potyázókra
A reform fő célja a kezdeményezők szerint a biztosítottak bázisának növelése. – Ez nem kimondott cél, viszont természetes következménye lesz a mentességek szűkítésének. Nem lehet az, hogy 4,4 millió járulékfizető tartson el 22 millió biztosítottat – érvelt a Népszabadságnak Molnár Géza egészségügyi miniszteri tanácsos, aki részt vett a tervezet kidolgozásában.
Az egy főre eső egészségügyi kiadás Romániában 280 dollár. Javulás Molnár szerint csak a biztosítottak körének bővítésétől várható, hiszen a romániai munkabérköltség európai szinten máris a legmagasabbak közé tartozik. Az egészségügyi járulék a bruttó bér 5,5 százaléka, amit a munkaadó további 5,2 százalékkal told meg.
A készülő kerettörvény számos, jelenleg mentességet élvező kategóriától megvonná az automatikus betegbiztosítást. A 18 évesnél idősebb diák és a nem dolgozó házastárs, az átlagnál nagyobb járandóságú nyugdíjas (50 ezer forint fölött) köteles lesz hozzájárulást fizetni. Akinek nincs munkaviszonya, fakultatív biztosítást köthet (ennek összege 160 lej, 11 ezer forint lesz), ellenkező esetben csak sürgősség és járványok esetén részesülhet orvosi ellátásban.
A kerettörvényt a román államfő által létrehozott bizottság dolgozta ki, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „támogatásával”. Az újítások közt szerepel a magánbiztosítók bevonása és a kórházak privatizálása is. A cél, hogy privát tőke is hozzájáruljon a kórházak finanszírozásához. – Idézőjeles magánosításról beszélnék: a kórházak tulajdonosai az önkormányzatok maradnak azután is, hogy azok alapítványokká vagy kereskedelmi társaságokká alakulnak – nyilatkozta Molnár Géza.
– A legnagyobb baj, hogy jelenleg nem ismerjük az orvosi szolgáltatások árát, hiszen a gyógyszerek és a fogyóeszközök piaca hemzseg a „parazitáktól”. Fennáll a veszély, hogy ilyen körülmények között az alapcsomagba nagyon kevés fér, a pluszszolgáltatások pedig olyan sokba kerülnek, amit a legtöbb páciens nem enged meg magának – vélte Florin Chirculescu, a Cantacuzino orvosszakszervezet vezetője. Victor Ponta szocdem elnök szerint is túl szűkre szabták a mentességek körét, ami megvonja az ellátást a betegségeknek leginkább kitett szegény társadalmi rétegektől.
A tervezettel kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg Ritli László egészségügyi miniszter „főnöke” is. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfő vádjára reagált, hogy a magyar szervezet akadályozza a román állam reformját, amikor halogatja az egészségügyi törvény közvitára bocsátását. Kelemen azt mondta: az elnöki hivatal bizottsága által kidolgozott tervezettel van néhány alapvető gond, fennáll a veszélye, hogy a magánbiztosítók helyi monopóliumokat alakítanak ki.
Szintén IMF-es elvárásként tavaly több mint félszáz kórházat összevontak vagy bezártak, az idei évtől pedig bevezetik a vizitdíjat. Az erről szóló jogszabályt december közepén fogadta el a parlament, részben az ellenzék támogatásával. Lapunk információi szerint az RMDSZ-es egészségügyi miniszter a Gyurcsány-kormány kudarcából okulva vitte a parlament elé az ügyet, elejét véve ezzel az ellenzék utólagos támadásainak.
