Skype-on mesélnek a jogvédők és a megkínzottak
A Bassár al-Aszad rezsimje ellen tíz hónapja zajló tüntetésekkel szemben bevetett szíriai hadsereg akciói az ENSZ szerint eddig ötezer ember életét követelték, és a vérontás tovább zajlik annak ellenére, hogy az Arab Liga – amely Szíria tagságát is felfüggesztette, elítélve a zavargások elleni véres fellépést – elsődleges követelése a fegyveres leszámolás leállítása volt.
– Korai lenne megítélni az Arab Liga megfigyelőinek munkáját, mi egyelőre az első jelentés nyilvánosságra kerülését várjuk – mondta lapunknak az Amnesty International (AI) közel-keleti ügyekben illetékes munkatársa, utalva a megfigyelők hét végén esedékes kairói beszámolójára az Arab Liga kairói központjában. James Lynch szerint egyelőre amiatt sem kell leminősíteni a misszió munkáját, hogy a megfigyelőket az a szudáni tábornok, Muhammad Ahmed al-Dabi – a szudáni katonai elhárítás korábbi helyettes vezetője – irányítja, aki a jogvédők szerint beosztásánál fogva érintett lehet a darfuri mészárlásokban.
– A jelentéssel a tábornok bizonyíthatja függetlenségét, bár kétségtelen, hogy előélete alááshatja a megfigyelők tekintélyét – vélte Lynch. Az AI munkatársa szerint azonban az Arab Liga jelentésén túl mielőbb szükség volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának egységes állásfoglalására is Szíriával szemben. – De szomorú politikai játék szemtanúi vagyunk, amely a szíriaiak bőrére megy – mondta, utalva arra, hogy Kína és Oroszország ellenzi a szankciók életbeléptetését. Az AI úgy véli, azonnali fegyverembargóra volna szükség, valamint arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) eljárást indítson a szíriai vezetés vérontásért felelős tagjai ellen. – Határozott, törvényes lépéseket várunk a nemzetközi intézményektől, az ENSZ BT meglehetősen visszafogott nyári állásfoglalása ehhez kevés – hangsúlyozta Lynch.
Az AI március óta nem kapott lehetőséget arra, hogy Szíriába küldje munkatársait. Damaszkusz a beadott kérvényeket válasz nélkül hagyja. – Földalatti munkát nem végzünk, csak átlátható módon dolgozunk. Egyelőre azonban be kell érnünk a skype-on és telefonon adott helyi beszámolókkal, amelyeket jogvédőktől, jogászoktól, orvosoktól, megkínzottaktól vagy azok családtagjaitól kapunk – mondta Lynch. Hozzátette, hogy nagy kockázatot vállalnak magukra azok, akik információkkal segítik a külföldi szervezeteket. – Tudunk olyanról, akit azután tartóztattak le, hogy velünk beszélt, bár nem állítom, hogy emiatt vitte el a rendőrség – jegyezte meg a jogvédő. Hozzáfűzte, hogy egy-egy beszámoló valóságtartalmát nehéz megítélni a távolból, de az összkép jól kialakítható, amikor egymástól független beszámolók csengenek össze.
Lynch szerint az Arab Liga konstruktívan viszonyul az AI-hoz, erről tanúskodott a liga korábbi vezetőjével, Amr Muszával tartott nyári találkozó is. Így a jogvédők bíznak benne: a pánarab szervezet segítséget nyújt abban, hogy az AI legálisan Szíriába küldhesse munkatársait.
Damaszkusz egyelőre visszafogott engedményekkel igyekszik megnyugtatni a nemzetközi szervezeteket és a szíriai ellenzéket. A Reuters jelentése szerint az állami televízió csütörtökön 552 fogoly szabadon bocsátásáról számolt be, akiket a zavargások idején tartóztattak le. A múlt héten a szíriai vezetés 755 embert már kiengedett a börtönökből, ám az Arab Liga 3500 ember elengedését várja. – Egyelőre nem tudjuk, valóban politikai foglyokat engedtek-e szabadon, és hogy ezt valóban végrehajtották-e – figyelmeztetett az AI munkatársa. Lynch említést tett arról is, hogy az elmúlt évben a rendszeres kínzások mellett 200 fogoly börtönbeli meggyilkolásáról értesültek, ami több, mint ez elmúlt években összesen. Ráadásul az ellenzékiek beszámolói szerint rengeteg foglyot a börtönök helyett katonai táborokban tartanak fogva, ahová az Arab Liga megfigyelői nem is léphetnek be.
Moszkva a politikai rendezés híve
Teherán és Moszkva szilárd meggyőződése szerint a Közel-Kelet gondjait – beleértve a szíriai helyzetet – kizárólag politikai eszközökkel, minden érintett fél bevonásával folytatott tárgyalások útján lehet rendezni. Erről Mahmud Ahmadinezsad iráni és Dmitrij Medvegyev orosz elnök csütörtöki telefonbeszélgetésén esett szó. A két elnök megállapodott arról, hogy Teherán és Moszkva folytatja a párbeszédet az iráni atomprogramról. A telefonbeszélgetést egyébként az iráni államfő kezdeményezte. (MTI)
