Csőddel fenyeget Papademosz
A miniszterelnök figyelmeztetését elsősorban a görög szakszervezeteknek intézte, amelyek egyelőre makacsul ellenállnak a válságkezelő kormány által javasolt fizetéscsökkentésnek. Papademosz szerint „most csak kevésről kell lemondanunk, hogy később ne veszítsünk sokat” – kérdés, hogy kinek mi számít kevésnek. Jannisz Panagopulosz, a legnagyobb görög szakszervezeti szövetség (GSEE) vezetője szerint ők a fizetést kiegészítő dolgozói juttatások csökkentéséről hajlandóak tárgyalni, ám azt elutasították, hogy a kormány hozzányúljon a minimálbérhez és a dolgozóknak járó 13. és 14. havi munkabérhez.Márpedig az IMF–EKB–EB trojka által korábban javasolt lépések között ott van az általános, fűnyíróelvszerű bércsökkentés éppúgy, mint a 12 hónapon túli fizetések, illetve az olyan bónuszok megszüntetése, mint a dolgozóknak járó karácsonyi és nyaralási támogatások.
Bár Németország és Franciaország tavaly világossá tette, hogy Görögország nem számíthat további gazdasági segélyre, ha nem írja alá a tavaly októberben Brüsszelben elfogadott mentőakció tervét (ennek része a dolgozói juttatások megkurtítása is), elemzők szerint Athén valószínűleg számíthat még egy, ezúttal 130 milliárd eurós mentőcsomagra. Elemzői vélekedések szerint Görögország bedőlése minden bizonnyal újabb, az európai bankokon végigsöprő válságot eredményezne, így valószínűtlen, hogy a január 15-én az országba érkező trojka képviselői elutasítanák az újabb mentőcsomag folyósítását.
Más kérdés, hogy még mentőcsomaggal együtt is erősen kétséges Görögország fizetőképessége, ha nem sikerül megállapodni a privát hitelezőkkel március 12-e előtt. Ekkor jár le Görögország magánbefektetőkkel szemben fennálló adósságállományából egy vaskos kötvénycsomag. Az Európai Bizottság becslése szerint ha időben nem születik megállapodás a jelenlegi névértéken 206 milliárd euróra hízott adósságállomány ötvenszázalékos leírásáról, továbbá a maradék refinanszírozásáról, úgy az idén immár a görög GDP kétszeresére duzzadhat a görög államadósság. Ellenben ha időben felszáll a fehér füst a kormány és a befektetők közötti tárgyalásokról, 2020-ramár a GDP 120 százalékára apadhat az államadósság, illetve a tavaly 9 százalékosra becsült államháztartási deficitet is sikerülne 5,4 százalékra leszorítani.