Brüsszel már jövő szerdán bekeményít?
Magyarország ellen várhatóan kötelezettségszegési eljárás indul a jegybanktörvény miatt. Egyben az is kiderül, megállapodhat-e egyáltalán Magyarország az EU-val és az IMF-fel.
A Bruxinfo szerint fontos állomás lehet a Brüsszel és Budapest között zajló erőpróbában január 11., az Európai Bizottság első idei ülése. A brüszszeli testületnél mostanra vaskos magyar paksaméta állt össze, négy doszszié alkotja. Ezek: a Viviane Reding alapjogi EU-biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig; az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a Magyarországgal szemben folyó deficiteljárás következő állomása (Brüsszel akár szankciókkal is sújthatja hazánkat); végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.
Úgy tudja a Bruxinfo, hogy a fenti ügyekből háromban konkrét lépéseket is tehet a testület, így a jegybanktörvénnyel kapcsolatban is. Brüsszelben elsősorban azt vizsgálják, hogy az év végén elfogadott magyar törvények megfelelnek-e az uniós jognak. Kedden Olivier Bailly szóvivő jelezte, hogy a magyar törvénygyár fordulatszámát felvették Brüsszelben is.
A legrosszabb esetben jövő szerdán a bizottság akár kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, méghozzá a jegybanktörvény miatt. Egyre több jel mutat arra, hogy Brüsszel megelégelte a magyar kormány makacskodását, és könynyen elképzelhető, hogy az MNB-törvény módosításához köti a tárgyalások újraindítását is. Az Európai Bizottság szerint a törvény nem garantálja a jegybank függetlenségét, amit az EU-alapszerződés minden tagállamnak előír.
A magyar kormány már többször is jelezte, hogy szerinte az MNB függetlensége a jogszabállyal tovább erősödött, és beépítették az Európai Központi Bank (EKB) javaslatait is. Az EKB korábban kritizálta, hogy új alelnökkel bővül a jegybanki vezérkar, akit a kormányfő nevez ki – ez továbbra is így van. Az is benne maradt az elfogadott törvényben, hogy a monetáris tanács tagjainak számát hét főről kilencre emelik; az EKB ezt is bírálta korábban.
Ha az Európai Bizottság eljárást indít, Magyarország lehet az első olyan tagállam az EU történetében, amely ellen a jegybanki függetlenség miatt indul eljárás. A Bruxinfo úgy tudja, hogy sem a bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, amíg a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.
Közben a német kormány üdvözölte, hogy az Európai Bizottságmegvizsgálja: az új magyar alkotmány összeegyeztethető-e az európai normákkal, különös tekintettel az igazságügyi reformra és a jegybank jogállására. A német kormány bevárja a vizsgálat eredményét – közölte Georg Streitner helyettes szóvivő egy berlini sajtótájékoztatón. Arra a kérdésre válaszolva, hogy aggódik-e a német kormány a demokráciáért a magyar alkotmány hatálybalépése miatt, Streit ner kifejtette: Berlin szerint a kétharmados parlamenti többség gyakorlása során a magyar kormánynak mértéktartást és fokozott érzékenységet kell tanúsítania az alapjogok és az európai értékek iránt.
Ment az alternatív válaszlevél
Korábban az alapjogi EU-biztos, Viviane Reding levélben fejezte ki súlyos aggályait a bírósági rendszer átalakítása, illetve az adatvédelmi biztosi intézmény megszüntetése kapcsán. Egyben azt kérte, hogy a kifogásolt jogszabályokat addig ne léptessék hatályba, míg az aggályokat nem sikerül eloszlatni. A törvények azonban január 1-jétől hatályosak, s bár a közigazgatási és igazságügyi miniszter próbált magyarázatokkal szolgálni, ezeket Brüsszel valószínűleg nem fogadja el. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakértői sem. A civil szervezetek ezért szerdán alternatív válaszlevelet küldtek az alapjogi biztosnak. A kormány december 17-én kelt levelében – álláspontjuk szerint – nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, és a kérdésekre több ponton is hiányosan, hibás érveket felsorakoztatva válaszolt.
A jogvédők szerint a bírósági rendszer és az adatvédelmi ombudsman függetlenségét sértő intézkedések megítéléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik azok tágabb kontextusa is: az, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazásával visszaélve drasztikusan megbontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ez veszélyezteti az EU alapjogi chartájában foglalt alapvető értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek érvényesülését. A bírák tömeges nyugdíjazása súlyos beavatkozás a bíróságok függetlenségébe – állítja az alternatív válaszlevél –, amit Navracsics Tibor abszurd indokkal is próbál védeni: szükség van a munkahelyre a bíróságokon a fiatal jogászoknak. A kormányzati válaszban Baka András elmozdítását sem sikerült szerintük elfogadhatóan indokolni. A Legfelsőbb Bíróság Kúriává alakítása során a feladatok és hatáskörök tekintetében semmilyen lényegi módosulás nem történt, a változások nem adnak magyarázatot arra, hogy Baka miért ne lenne alkalmas a legfőbb bírói testület vezetésére. (Munkatársunktól)
