Megfenyegette a Nigéria északi részén élő keresztényeket a Boko Haram nevű szélsőséges iszlamista csoport. (A hausza nyelvű elnevezés azt jelentené: a nyugati oktatás bűn!) Azt követeli tőlük, hogy hagyják el a többségében muzulmánok lakta országrészt. Ezzel egy időben a keresztény többségű délen élő muzulmánokat viszont arra szólították fel a terroristacsoport tagjai, hogy térjenek vissza északra, mert meg fogják őket támadni. A terrorista fenyegetés válasz volt arra, hogy a katolikus vallású nigériai elnök, Goodluck Jonathan a Boko Haram karácsonyi robbantásos merényleteit követően szükségállapotot rendelt el négy északi szövetségi államban. Karácsonykor a Boko Haram öt merényletet követett el az országban, s a madallai Szent Teréz-templomban felrobbantott bomba 44 embert ölt meg.

Nigéria 160 milliós lakosságának közel fele keresztény, s főleg délen lakik, 45 százaléka muzulmán, és többnyire az északi országrészben él.

Cristopher Jataudarde atya, a Szent Teréz-templom lelkésze még napokkal a gyilkos merénylet után is remegő hangon meséli a történteket. A Vatikáni Rádió által megszólaltatott lelkész felidézi, hogy éppen a hagyományos szent áldozást tartották, amikor bekövetkezett a brutális robbanás. Még szerencse, hogy az ezernyi hívő legtöbbje már elhagyta a templomot, de a bent lévők között iszonyatos pusztítást végzett a detonáció. Voltak, akiknek a testét széttépték a repeszek. Az egyik áldozat még odakiáltott a lelkésznek: „Atyám, imádkozz értem, nem akarok életben maradni.” Negyvennégyen lelték halálukat a karácsonyi misén és 52-en sérültek meg.

A Boko Haram magára vállalta a merényletet, s bejelentette, hogy az új év első napjaiban újabb támadásokat készül elkövetni. Így volt ez az előző évben is, amikor 80 halottja volt a karácsonyi támadássorozatnak. Az AP jelentése szerint az elmúlt évben a Boko Haram terroristái közel félezer embert öltek meg. A nigériai táliboknak nevezett mozgalom célja az iszlám állam létrehozása, esetleg a muzulmán északi országrész elszakítása. A Boko Haram nevéhez híven a nyugati nevelés és képzés befolyását kívánja megszüntetni a nagyobbrészt keresztények lakta országban. Ez maga a szentségtörés –állítják. Nigéria 36 szövetségi államából 12-ben már ma is az iszlám jogot, a sariát alkalmazzák. A tavaly áprilisban újraválasztott keresztény elnök, Goodluck Jonathan tárgyalásokat kezdeményezett a Boko Haram mozgalommal, de a szélsőségesek nem is reagáltak a szándékra. Az elnök most keményebb hangnemre váltott, kihirdette az érintett országrészben a rendkívüli állapotot, s a szomszéd országokkal, Nigerrel és Csáddal közös határszakaszt lezáratta, hogy ne tudjanak odamenekülni a terroristák.

Fekete arany a háttérben

A mohamedánok és keresztények között folyó szent háború persze távolról sem csupán a vallási ellentétekről szól. Mint a térséget kiválóan ismerő Pocsarovszky Ráchel Nigériáról szóló tanulmányában írja: tetemes olajbevételei ellenére a nyugat-afrikai országban ma is hatalmas a szegénység és a munkanélküliség. A belső viszályok mellett elképesztő mértékű a korrupció, szinte egyáltalán nincs szociális háló, s jelentősek a környezetvédelmi problémák is. Az elnöknek saját párthívei között sem volt szerencséje: a Demokratikus Néppárt északi származású hívei nem nézték jó szemmel Goodluck Jonathan tavaly áprilisban kezdődött második elnöki ciklusát. Szerintük ugyanis a nigériai hagyományoknak megfelelően most északi származású politikusnak kellene ülnie az elnöki székben.

A kontinens legnépesebb államának lakosságát több mint 250 etnikai csoport alkotja, de közülük a három legnagyobb az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák és a keleti, többnyire keresztény vallású ibók. A konfliktusok az olajmezők birtoklásáért folyó vetélkedésben gyökereznek. Nigéria gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik. A Világbank adatai szerint az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a kőolaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelés fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai kőolajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente. Ezt a helyzetet használják ki a Boko Haram gyilkosai, akik vallási köntösbe bújva ölik a keresztényeket, de valójában az ellenőrzésük alatt álló olajmezőkre fáj a foguk.