A két diplomata helytállásáért, hazánk és a szövetségesek képviseletéért, a magyar diplomácia hírnevének erősítéséért kapta az elismerést. A nagykövetet először arról kérdeztük, hogy két hónappal a polgárháború vége után mik a legszembetűnőbb változások Tripoliban.

Ami első látásra feltűnik, az az emberek felszabadultsága. Nagyon sok a mosolygós arc, a vidám tekintet, a hétköznapi barátságos gesztus. Napközben lehet sétálni, az országon belüli utazás is lassan tervbe vehető. Korlátozottan ugyan, de a nemzetközi légi közlekedés is megindult. A biztonsági helyzet folyamatosan javul. Atrocitások, elsősorban betörések, rablások még tapasztalhatóak, de ezek sajnálatos velejárói a nemrég lezárult háborús helyzetnek. A rendőrség újjászervezése is most kezdődött.

Milyen az ellátás, van-e benzin, kenyér, kinyitottak-e a szórakozóhelyek?

Az alapvető közellátás nagyrészt helyreállt, a benzin-, a kenyér- és a vízellátás egyre javul. A szórakozóhelyek, ami lényegében az éttermeket jelenti, lassan kezdenek újranyitni, bár a menüsor még igen szegényes. A bankok ugyan még nem működnek teljes kapacitással, és a bérek kifizetésében is vannak problémák, de a helyzet napról napra jobb. Gyorsan növekszik az olajkitermelés is, és szakemberek szerint hónapokon belül elérheti a háború előtti szintet.

Létrejöttek-e az ország irányításának új intézményei, feltöltötték ezeket az új rendszerhez hű hivatalnokokkal?

Líbiát most egy kifejezetten átmeneti szakértői kormány irányítja és készíti fel az általános választásokra. Folyamatos az új, demokratikus elvek alapján alapuló adminisztráció megteremtése. Az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat az új hadsereg és rendőrség megteremtése. Külön kormányprogram foglalkozik az önkéntesek kiképzésével és a hivatalos fegyveres testületekbe integrálásával.

Várható-e a tervezett választásokon az iszlám pártok előretörése, hasonlóan a régió országaihoz?

A pártok és a nem kormányzati szervek (NGO-k) megalakulása is megkezdődött. Líbiai sajátosság, hogy pártoknak, vagy egyéb érdek-képviseleti szervezeteknek egyáltalán nincs múltjuk az országban, mivel a megdöntött rezsim a létezésüket sem tűrte. A választásokra körülbelül nyolc hónap múlva kerül sor az Átmeneti Nemzeti Tanács által meghatározott ütemterv szerint. Még nagyon korai jóslásokba bocsátkozni.

Az ország újjáépítésében várhat-e feladat a magyar vállalkozókra?

Meggyőződésem, hogy a magyar vállalatoknak nagyon jó lehetőségeik vannak és lesznek a líbiai piacon való megjelenésre. Hazánkra megkülönböztetett szimpátiával tekintenek Líbiában, nagyra értékelik a magyar diplomáciának a forradalom során játszott szerepét. Martonyi János külügyminiszter líbiai látogatása sikeres volt, megbeszéléseket folytatott az ÁNT elnökével, a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és több, gazdasági tárcát irányító miniszterrel is. Líbiai részről egyértelmű volt a fogadókészség a gazdasági együttműködésünk megalapozására, illetve fejlesztésére.

Néhány magyar vállalatnak, köztük a Vegyépszernek szerződése volt a Kadhafi-rezsimmel. Ha ez kútba esik, a Vegyépszer hat-hétmilliárd forintot bukik a líbiai rendszerváltáson.

Igen, a Vegyépszer útépítésben volt érdekelt Zawiya városban (kb. 50 km-re Tripolitól). A terv még mindig aktuális, de a polgárháború megakasztotta a kivitelezést. Az új hatalom többször deklarálta, hogy minden Kadhafi idejében kötött szerződést átvizsgál, és amit rendben talál, azt átvállalja. Reméljük, hogy a magyar vállalatok a kedvezményezettek között lesznek.

Nagykövet úr! Készül-e könyvet írni élményeiről?

A háború idején általunk képviselt országok, illetve az EU dicsérete is igazolja, hogy jól mértük fel hazánk szerepvállalásának fontosságát, különös tekintettel a humanitárius aspektusokra. Természetes, hogy az eltelt időszak alatti napi 24 órás készenléti állapot nem nevezhető szokásosnak, de az eredmény, a segítség, amit nyújtani tudtunk a rászoruló embereknek, mindenért kárpótol. Én személy szerint rengeteget tanultam az eltelt időszak alatt, de könyvíráson nem gondolkodom.

Líbiai asszony Tripoli óvárosában