Reformígéretek, fenyegetések a hattyúdalban

Politikai reformot, ismét közvetlen kormányzóválasztást, szerződéses hadsereget, modernizációt ígért Dmitrij Medvegyev utolsó elnöki beszédében, amelyet a törvényhozás két házához intézett a Kremlben csütörtökön. Az államfő politikai beszédének súlyát azonban csökkenti, hogy nem kíván indulni a márciusi elnökválasztáson, a lehetőséget támogatójának és elődjének, a 2000-től 2008-ig államfői posztot betöltött Vlagyimir Putyinnak, jelenlegi kormányfőnek adva át. Ő maga pedig a miniszterelnöki posztot kapná. (Putyin ezúttal már hat évre – és azután elméletileg egy újabb ciklusra – térhet vissza, miután Medvegyev 2008-ban alkotmánymódosítást javasolva négyről hat évre növelte az elnöki mandátum hosszát, a parlamentét pedig négyről öt évre emelte.)

Szokatlan módon Medvegyev a tüntetésekre kitérve kezdte a tavalyinál jóval rövidebb, alig egyórás beszédét, amelyet eredetileg a december 4-i parlamenti választások előtt két héttel tartott volna. A halasztás révén az elnök reagálhatott a Putyin elnöklete alatt álló Egységes Oroszország (JeR) párt győzelmét hozó választások utáni tüntetéssorozatra; ezen a több tízezer megjelent a manipulált eredmények ellen tiltakozott. (Annak ellenére, hogy a hatalom pártja az eddigi kétharmad helyett csupán egyszerű többséget kapott.) A párt listáját vezető Medvegyev kijelentette: a tiltakozások az orosz demokrácia érettségét bizonyítják. – A társadalom mind aktívabb véleménynyilvánítása jótékonyan hat a politikai erők versengésére, ami a hatalmat arra készteti, hogy minél gyorsabban reagáljon a milliókat érintő problémák megoldására – jelentette ki az elnök. Ugyanakkor, hitelteleníteni akarva a tiltakozók egy részét, gyorsan hozzátette: Oroszország nem hagyja, hogy kívülről manipulálják, nem enged teret a provokátoroknak és a politikai kalandoroknak. Medvegyev ezzel lényegében Putyin múlt heti, egyenes adásban adott nyilatkozatát visszhangozta. A kormányfő a betelefonálók és a stúdióban lévők kérdéseire válaszolva akkor kijelentette, hogy vannak „orosz útlevelekkel, de idegen országok érdekeiben tevékenykedő személyek”, és sok tüntető pénzt kapott azért, hogy utcára vonult.

Ugyancsak Putyin köszönt vissza abban a Medvegyev által beígért reformban is, amely az ország összes – jelenleg 83 – ún. szubjektumában (a föderáció alkotóelemeiben – A szerk.) 2004 után ismét közvetlenné tenné a kormányzóválasztást. Ezt Putyin még elnökként szüntette meg, lényegében államfői hatáskörbe vonva a régiók vezetőinek kinevezését, a helyi parlamentek formális jóváhagyásával. A kormányfő ugyanis két hete azt mondta: a politikai stabilitás ismét lehetővé tenné a közvetlen választást; igaz, egy elnöki szűrőn keresztül, miután az ő jóváhagyásával indulhatnának a jelöltek a választáson.

Medvegyev mostani ígérete csak még inkább hangsúlyozta az eddig is nyilvánvaló valóságot, miszerint az igazi hatalom az ő elnöksége alatt is Putyin kezében volt. Az átmenetinek bizonyult elnök – akinek szerepe lényegében az alkotmány korlátozásának áthidalására szolgált, miután ugyanaz a személy két egymást követő ciklusnál hosszabban nem gyakorolhatja az elnöki hatalmat – ugyanis korábban még azt mondta: elvileg támogatná a kormányzók közvetlen megválasztását, ám erre 10-15 éven belül nem lát esélyt.

Nem önálló kezdeményezés az az ígéret sem, amely szerint a jövőben megkönnyítenék a pártok bejegyzését – jelenleg csupán hét párt van a 142 milliós országban, ebből négy ül a parlamentben –, és egyszerűsítenék az elnökjelöltek indulását is. A függetlenként indulóknak elég lesz 300 ezer, a parlamenten kívüli pártok által indítottaknak pedig 100 ezer támogató aláírást gyűjteniük az eddigi kétmillió helyett. A parlamenti pártok jelöltjeinek nincs szükségük aláírásokra.

Medvegyev felvetette a hatalom decentralizációjának lehetőségét is, minél több forrást hagyva az önkormányzatoknál. Igaz, eközben nem ejtett arról szót, hogy a városok mind nagyobb számban állnak el a polgármesterek közvetlen választásától, az önkormányzatokra bízva a vezetők kiválasztását.

A jövőre leköszönő elnök szólt az eredményesen zajló hadseregreformról is, amely nyomán 220 ezer tiszt és 180 ezer katona szerződéses lesz a jelenleg egymilliós hadseregben. Igaz, a folyamat a korábban tervezettnél sokkal lassabban halad. Sikerekről számolt be a hadsereg fegyverzetének modernizálása kapcsán is, noha a közelmúltban súlyos szakértői vádak érték a védelmi minisztériumot a beszerzések pazarlónak tartott lebonyolítása miatt.

Elnöksége alatt Medvegyevnek a modernizáció mellett a korrupció elleni harc volt a retorikai vesszőparipája. Erről ezúttal is szót ejtett, kijelentve, hogy a hivatalnokok vagyongyarapodását a jövőben szigorúan figyelemmel fogják kísérni. Ez éles kontrasztban áll azzal az interneten idén megjelent videofilmmel, amely az államfő karóráinak és fényképezőgépeinek több százezer dolláros összértékét veti össze az elnök hivatalosan bejelentett 300 ezer rubeles (mintegy 2,4 millió forintos) fizetésével és ötmillió rubeles (37 millió forintos) megtakarításaival. (Igaz, Medvegyev beszédében csupán arról szólt, odafigyelnek majd az értékpapírok, ingatlanok és autók adásvételére.)

Medvegyev, beszéde előtt a Kremlben
Medvegyev, beszéde előtt a Kremlben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.