Tulajdonképpen már az is hírértékkel bír, hogy Viktor Janukovics végül nem az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Együttműködés (JevrAzESZ) moszkvai államközi találkozójára utazott ahelyett, hogy az EU Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval és az Európai Tanács elnökével, Herman van Rompuyjal tárgyaljon. Az egyre borúlátóbb brüsszeli és kijevi nyilatkozatok szerint idén már biztosan nem zárulnak le a tárgyalások, erre jobb esetben is csak jövő nyáron kerül sor.

Bár a felek mindannyiszor kiálltak a szabadkereskedelmet és az egyszerűsített vízumkiadást lehetővé tévő megállapodás mellett, a bizonytalanság mégis kölcsönös: Kijev, miközben azt várja, hogy a 27-ek álljanak elő az EU-tagság ígéretét megalapozó pontos menetrenddel, Brüsszel és Moszkva között ingázik. Az egyébként is belső gondoktól szabdalt EU pedig megosztott abban, mennyire kellene szorosra fűzni a viszonyt a 47 milliós országgal. Eközben viszont azt is el szeretnék kerülni, hogy Ukrajna egyértelműen orosz befolyás alá kerüljön.

A gondokat szaporítja Julia Timosenko bebörtönzésének ügye is, amely most az EU leglátványosabb hivatkozási alapja arra, hogy tartózkodjék a tárgyalások lezárásától. (Noha a mostani aláírás amúgy is csak szimbolikus volna, hiszen a szerződés életbelépéséhez a huszonhét parlament jóváhagyása is kell.) Az ősszel hét év börtönre ítélt egykori kormányfőt hivatalosan az orosz–ukrán gázmegállapodás 2009-es megkötéséért ítélték el, amelyet az ítélet szerint Timosenko Ukrajnának kárt okozva, hatáskörét túllépve írt alá. (Eközben egy másik, 400 millió dolláros korrupciós ügyben is eljárás indult ellene.) Az unióval együtt Janukovics ellenzéke azonban politikai bosszút lát a Timosenko-ügyben, amellyel Janukovics kiiktatta a tavalyi elnökválasztáson legyőzött, de továbbra is befolyásos ellenfelét, aki 2004-ben a narancsos forradalom élén egyszer már elütötte őt az államfői széktől, amelyet így Viktor Juscsenko nyert el.

– A jelenlegi vezetés egyetlen célja hatalma bebiztosítása. Nem kell készpénznek venni sem azt, amit Brüsszelnek, sem azt, amit Moszkvának ígér – jellemezte Janukovics irányvonalát Vlagyimir Lanovoj. A gazdasági szakember szerint azonban mégis szükséges volna, hogy a megállapodás mielőbb megszülessen. – Ez ugyan emelheti az elnök presztízsét, és úgy tűnik, mintha Timosenko pere felett szemet hunyna az EU, ám mégis esélyt adna az országnak, hogy egy későbbi új vezetéssel ne a nulláról kelljen indítani az euroatlanti integrációt, amit a lakosság többsége támogat – vélte Juscsenko és a korábbi elnök, Leonyid Kucsma egykori gazdasági tanácsadója. (Hasonlóan nyilatkozott maga Timosenko is a múlt héten, amikor a fogdában meglátogatta őt az EU bővítési biztosa, Stefan Füle.)

Lanovoj szerint Janukovics nem „Moszkva embere”, működése azonban Ukrajnát ismét Oroszország felé viszi, és ezt az EU-s megállapodás hiánya gyorsíthatja. Úgy véli, egyre több jel mutat arra, hogy az ország az orosz–kazah–belarusz Vámszövetség (TSZ) tagsága felé tart, noha Kijev ezt szavakban kizárja. Ukrajnát azonban kötik a gazdasági realitások is: idén csaknem nyolc százalékkal nőtt az államadósság – igaz, a GDP-nek csupán 44 százaléka – és az országra nagy terhet ró az orosz gáz évi 12-14 milliárd dolláros importja. Kijev mindenképp szeretné elérni az idén 400 dolláros egységár 40 százalékos csökkentését. Erre Moszkva akár hajlandó is lehet, amennyiben a Gazprom megszerzi az Ukrajnán áthaladó gázvezetékek irányítását, amelyeken keresztül az EU-ba irányuló orosz földgáz kétharmada áramlik. Az orosz gázóriás vezetője, Alekszej Miller és az ukrán energetikai miniszter, Jurij Bojko a múlt héten erről tárgyalt, ám végső megállapodás nem született egy közös vállalat létrehozásáról. (Ezzel egyébként akár a Déli áramlat gázvezeték megépítését is elhalaszthatja Moszkva, bár a Gazprom tagadja az összefüggést.) A Kommerszant-Ukraina napilap forrásai szerint Moszkva az olcsóbb gázért a vezetékek átadásán túl azt is kérheti Kijevtől, hogy megfigyelői tagságát váltsa valódira a JevrAzESZ-ben is, kizárva ezzel az EU-tagság elvi lehetőségét is. Igaz, az ukrán kormányfő, Nyikolaj Azarov nyilatkozata alapján nem áll küszöbön semmilyen megállapodás: jövő évi költségvetésében Ukrajna az orosz gáz ezer köbméterenként 416 dolláros egységárával számol.