Az ügyek még Chirac párizsi főpolgármesteri korszakára (1977–1995) és az általa alapított újgaulleista párt, az RPR élén betöltött elnöki időszakára nyúlnak vissza, ennek ellenére csúnya foltot hagynak a most is népszerű jobboldali politikus hagyatékán. A 79 éves exállamfő a néhai Charles de Gaulle tábornok által alapított V. Köztársaság történetének első köztársasági elnöke, aki úgy vonul be a történelemkönyvekbe, hogy felfüggesztett börtönre ítélték.

Chiracnak tíz napja van eldönteni, hogy fellebbez-e

A Franciaországon kívül is nagy várakozással kísért per még március elején kezdődött. Az Alzheimer-kór korai fázisában lévő, a nyilvános szerepléseket is inkább kerülő 79 éves vádlott egészségügyi okok miatt távol maradt az eljárástól. Egy évvel ezelőtt már visszafizetett 2,2 millió eurót a párizsi önkormányzatnak. Sokan azt gondolták, hogy a jóvátétellel, illetve azzal, hogy az ügyészség többször a vádak ejtését és az eljárás leállítását kérte a bíróságtól, az ügy lényegében megszűnt. Tévedtek.

A Chirac-pernek nem csak az volt a tétje, hogy a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” szlogen hazájában egy volt államfőt ugyanúgy felelősségre lehet-e vonni, mint egy átlagpolgárt. Több elemző felhívja a figyelmet, hogy a francia igazságszolgáltatás a büntetőpert arra használta fel, hogy a politikától nagyobb függetlenséget vívjon ki magának.

Egyes vizsgálóbírákmár az 1990-es évek végén, vagyis Chirac államfői mandátuma idején megpróbálták büntetőbíróság elé vinni a párizsi városházán leleplezett bűnös machinációkat. Hiába próbálkoztak, és hiába közölt a sajtó Chirac egyre nyilvánvalóbb büntetőjogi felelősségére utaló részleteket, köztársasági elnöksége (1995–2007) alatt az Élysée-palota lakója értinthetetlennek bizonyult.

A több mint kilenc hónapon át tartó perben a bíróság végül bizonyítottnak találta a többmint kéttucatnyi fiktív állást. Vagyis azt, hogy huszonnyolc személyt – akik a valóságban az RPR-nek dolgoztak, vagy akiknek Chirac kedvezni akart – a párizsi városháza alkalmazásában álltak, igaz, ott semmilyen munkát nem végeztek.

A francia politikai elit két tagja is a Chirac-rendszer kedvezményezettjei közé tartozott. Az egyikük Jean de Gaulle, a néhai tábornok-államfő egyik unokája, a másik pedig Francois Debré, a jelenlegi alkotmánybírósági elnök, Jean-Louis Debré testvére. Szintén a fizetett kegyeltek közé tartozott Marc Bloncel: a Force Ouvriere szakszervezet elnökének – Chirac utasítására –közpénzekből szolgálati autót és sofőrt bocsátottak a rendelkezésére.

A francia közvélemény érdekes módon nem igazán vevő arra, hogy a beteg Chiracot ilyen módon pellengérre állítsák. Politikai ellenfelei viszont látható elégedettséggel vették tudomásul az ítéletet. A vizsgálóbíróból lett zöldpárti politikus, Eva Joly szerint végre jogerősen elítélték a Chirac nevével fémjelzett korrupciós rendszert. Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front volt elnöke és Chirac régi ellenfele a maga stílusában azt mondta: bizonyítást nyert, hogy egy bűnöző irányította Franciaországot.

Chiracnak és ügyvédeinek tíz napjuk van arra, hogy eldöntsék, fellebbeznek-e. Ahogy az más hétköznapi polgárnak is jogában áll.