Paul Krugman: A Fidesz a tekintélyuralmi rendszer felé
A szélsőjobboldali pártok Ausztriától Finnországig szárnyalnak, pedig ezen országok gazdasága viszonylag jól viseli a válság hatásait. Kelet-Európában még baljósabb a helyzet. Az új EU-tagországokban meredeken esik a demokrácia társadalmi támogatottsága, ráadásul Magyarországon ezekben a pillanatokban is folyik a demokratikus intézményrendszer tönkretétele. Nem a harmincas éveket idéző „rémálom”, az antiszemita, „korábban még paramilitáris erővel is rendelkező” Jobbik jelenti az azonnali veszélyt, hanem a jobbközép kormánypárt, a Fidesz – állítja a cikkíró.
Krugman a Princeton Egyetem egyik szakértőjére, Kim Lane Scheppelére hivatkozva emlékeztet, a készülő választási törvény szinte lehetetlenné teszi, hogy a Fideszen kívül más pártok is kormányt alakíthassanak. Közben a bírói testületek függetlenségét kompromittálják a pártkáderekkel feltöltött törvényszékek. Az állami média Fidesz-szócsővé avanzsált, a független sajtó pedig zaklatásnak van kitéve, miközben egy új alkotmánytervezet gyakorlatilag kriminalizálná a baloldal vezető politikai tömörülését. Mindez együtt – állapítja meg Krugman – egy tekintélyelvű uralom újjáépítése felé mutat, amely a demokrácia papírvékony máza alatt akar működni Európa szívében.
„Becsületére legyen mondva, az amerikai külügyminisztérium nagyon is rajta van az ügyön, de ez alapvetően egy európai téma, az Európai Unió pedig már a kezdet kezdetén kihagyott egy lehetőséget, hogy elhárítsa a hatalom megkaparintására törő kísérleteket – nagyrészt azért, mert Budapesten akkor erőszakolták át az új alkotmányt, amikor az ország az unió soros elnöki tisztét töltötte be. Megfordítani ezt a lejtmenetet most már nagyon nehéz lesz. De Európa vezetői jobb, ha megpróbálják, vagy azt kockáztatják, hogy elveszítenek mindent, amit képviselnek” – véli ennek kapcsán Krugman.
A mai International Herald Tribune-ban fejti ki véleményét a múlt heti EU-csúcstalálkozó történéseire célozva Charles Gati magyar származású amerikai közíró, a Johns Hopkins Egyetem professzora. Szerinte Orbán Viktor kormánya nincs abban a helyzetben, hogy ne vegyen tudomást az EU-ról, miközben éppen tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. – Ha az IMF–EU-tárgyalások kudarcot vallanak, Magyarország márciusra vagy áprilisra már nem lesz képes visszafizetni az adósságait – teszi hozzá.
Gati szerint az új magyar alkotmányból már hiányzik a fékek és egyensúlyok rendszere, s Magyarország nem számít többé nyugati stílusú demokráciának. Minden fontos döntést Orbán Viktor hoz, az ország leginkább Vladimír Meciar Szlovákiájára vagy a Kaczynski ikrek Lengyelországára hasonlít. S bár az ellenzék megosztott, Orbán támogatása is gyengül.