Liberálisok bírálják Cameront
Tudósítások szerint Nick Clegg lib-dem vezető, miniszterelnök-helyettes „nem akart hinni a fülének”, amikor megtudta, főnöke nem próbált diplomáciai eszközök, tárgyalási kompromisszumok révén megegyezésre jutni. A The Observer vasárnapi lap forrásai szerint az európai együttműködést általában a leglelkesebben támogató Clegg most attól fél, hogy Nagy-Britannia „magára maradt Európában, és nemhogy több, de inkább kevesebb befolyása lesz a Cityre, az Egyesült Államokra, és búcsút mondhat a külföldi befektetéseknek”. A miniszterelnök-helyettes vasárnap reggel maga is megszólalt a BBC politikai magazinjában. Kritikai megjegyzései után megígérte, „mindent el fog követni, hogy a szerencsétlen fordulat ne jelentsen állandó megosztottságot” Európában. Nick Clegget egyébként helyi idő szerint hajnali 4 órakor értesítette David Cameron telefonon a döntéséről, nem sokkal azelőtt, hogy erről sajtótájékoztatót tartott.
Az európai diplomáciai tevékenysége miatt is nagyra tartott volt liberális-demokrata vezető, Paddy Ashdown az Observerben közzétett írásában „hatalmas károkat” lát Cameron egyedül maradásában. Úgy látja, „38 év brit külpolitikája tűnt el egy éjszaka alatt a lefolyóban. Megerősödött az euroszkeptikusok hangja, akik népszavazást rendeznének az Európai Unióról… Lejárattuk magunkat Washington előtt is.” Vince Cable, az üzleti életért felelős, szókimondó liberális-demokrata miniszter „egyszerűen nem fogadja el” azt a nézetet, hogy David Cameron megmentette volna a nemzeti érdekeket, hiszen ezek nem korlátozódnak pusztán a banki és a pénzügyi szolgáltatásokra. Egy további befolyásos lib-dem politikus, Lord Oakeshott azzal magyarázta a párt pénteki hallgatását, hogy teljesen meg voltak döbbenve és fel voltak háborodva. „Ami történt, minden liberális-demokrata és a szigetország jövője szempontjából is fekete péntek volt.”
Az Independent on Sunday szerint a brit különállást nyomatékosító vétó nyomán támadt feszültség akár a londoni kormánykoalíció jövőjét is veszélyezteti. Az együttműködést elkerülhetetlenül megnehezítő kormányfői lépés már csak azért is akcióra kényszerítheti a kisebb pártot, mert a YouGov frissen készült közvélemény-kutatása szerint támogatottságuk mindössze 11 százalék, azaz a 2010-es parlamenti választáson elért eredménynek nem egészen a fele. A Konzervatív Párt viszont javított népszerűségén, és 38 százalékával kis híján utolérte a 39 százalékon álló Munkáspártot.
David Cameron a westminsteri parlament alsóházában ma ad számot arról, miért utasította el egyedüliként az új európai szerződést.
Csehország csatlakozni kíván
A kormánynak nyolc-tíz napja van arra, hogy eldöntse, csatlakozik-e azokhoz az országokhoz, amelyek összesen 200 milliárd eurót adnának össze a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a válságkezelésre – jelentette ki a cseh külügyminiszter a prágai köztévé szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában. Karel Schwarzenberg közölte azt is, hogy Csehországnak hozzávetőleg 3,5 milliárd eurót kellene kölcsönöznie. – Meggyőződésem, hogy mindenképpen csatlakoznunk kell a Németország és Franciaország köré csoportosuló úgynevezett keményebb maghoz, mert különben az elszigetelődés és a meredek gazdasági hanyatlás fele sodródunk – szögezte le. Hozzátette azonban, hogy az adókat és a szociális segélyeket továbbra is a tagországok szuverén jogaként kell megőrizni, mert ezek mértéke hozzásegíthet a sikeres válságkezeléshez és a kilábaláshoz.
Vitapartnere, Bohuslav Sobotka, az ellenzéki cseh szocdemek (CSSD) elnöke közölte, hogy pártja támogatja a kölcsönhöz való prágai hozzájárulást. – Hozzávetőleg 90 milliárd cseh koronát kell most kölcsönöznünk, viszont két esztendő alatt csaknem ugyanennyi összeget kapnánk vissza uniós támogatások formájában. Vagyis a mostani kedvező döntésnek fontos munkahelymegőrző szempontja is van – hangsúlyozta a pártelnök. Szerinte a kormányközi szerződéshez való csatlakozás előtt nemcsak parlamenti, hanem a civil szerveződések bevonásával széles körű társadalmi vitát is kell tartani. (Pozsonyi tudósítónktól)
