Orosz tél az arab tavasz után?
A hetet országszerte több kisebb-nagyobb tüntetés kísérte végig, csak Moszkvában 600-1200 embert vettek őrizetbe, akik a választásokon tapasztalt csalások ellen tiltakoztak. A mai minden korábbinál nagyobb megmozdulásnak ígérkezik, amelynek kordában tartására a vezetés megemelt rendőri és katonai erőkkel készül.
Igaz, a tüntetés már most megosztja az ellenzéket: az eredeti tervek szerint ugyanis Moszkva szívében került volna rá sor, ám a Forradalom téren a hatóságok csak 300 fő megjelenéséhez járultak hozzá. Helyette a távolabb eső Balotnaja (jelentése: Mocsaras) teret ajánlották, igaz, itt már 30 ezer embert engedélyezve. (A közösségi hálókon már 50 ezren jelezték részvételi szándékukat.)
– Mi a Forradalom térre megyünk, jogunk van hozzá. Nyilván őrizetbe vesznek – mondta lapunknak Eduard Limonov, aki a héten már éjszakázott zárkában a tüntetések miatt. A Szovjetunió és a III. Birodalom szimbolikáját sajátosan keverő, de jelenleg az úgynevezett „rendszeren kívüli” ellenzékhez tartozó Nacionálbolsevik Párt 68 éves egykori szovjet emigráns vezetője szerint „megalkuvó árulás volt a polgárokkal szemben”, hogy a szervezők egy része hozzájárult a tüntetés áthelyezéséhez. A vádak elsősorban Borisz Nyemcovot, a Jelcin-éra egykor befolyásos kormányfőhelyettesét, az ellenzéki Szolidaritás mozgalom vezetőségi tagját érik.
– Mindegy, hogy mennyit enged a hatalom, ilyen korlátot nem is szabhatna – mondta Limonov, aki egyébként a márciusi elnökválasztáson is indulni készül, „ha a hatalom hagyja”. Az író-politikus erre azonban nem számít, elvégre pártját sem engedték – több más szervezettel együtt – indulni a vasárnapi választásokon. Limonov mindenképpen fordulópontként értékeli az elmúlt hetet. – Eddig csak százakat tudtunk utcára vinni, most viszont ezrek és tízezrek készek tiltakozni – mondta Limonov.
– Nagyon komoly a helyzet, és a politikusokkal folytatott beszélgetéseim alapján úgy vélem, ezt nem értette meg a Kreml – nyilatkozta lapunknak Nyikolaj Zlobin. A történész-politológus szerint 1991 óta ez az első alkalom, hogy az orosz választók nem gazdasági-szociális, hanem valóban politikai követelésekkel vonulnak utcára. – Nem az elesetteknek, a kiszolgáltatott nyugdíjasoknak, hanem az egyetemistáknak, vállalkozóknak, a középosztálynak lett elege a választási csalásokból, amelyekről úgy hittük, hogy az ország hozzászokott – mondta az Egyesült Államokban is előadó Zlobin, aki szerint mind a hatalom, mind az ellenzék számára váratlan volt a tiltakozási hullám ereje.
– A vezetés inkább az etnikai alapú feszültségek miatti zavargásoktól tartott, a Kremlt szerintem meglepte, hogy a tüntetéseket a választások váltották ki – vélte, hozzátéve ugyanakkor, hogy a 30 ezres tüntetés a 11 milliós Moszkvában önmagában nem sok, demégis jelzésértékű. Zlobin szerint a probléma mélyen van, hiszen a tüntetés általában a rendszer ellen, és nem konkrét választási eredmények korrigálásáért zajlik. A megszűrt választásokon kialakult parlament öszszetételének módosítása értelmetlen, hiszen a választók is jól tudják: a hatalom centruma máshol, a kormánynál, illetve a Kremlben van.
– A hatalomnak most csak egy célja van: túlélni nagy zavargás nélkül a következő hetet, abban bízva, hogy az ünnepek közeledtével megnyugszanak a kedélyek, és utána már lehet a márciusi elnökválasztásra koncentrálni, amelyen Putyin az elnöki székbe való visszatérésre készül – mondta Zlobin, arra is felhíva a figyelmet, hogy a „rendszeren belüli” ellenzék – tehát amelyik részt vehet a választásokon, és kellően lojális a hatalomhoz – nem is támogatja nyíltan a szombati tiltakozást. A 19 százalékkal másodikként befutott Orosz Kommunista Párt (KPRF) az eredmények ellen tiltakozik ugyan – ezt megtette korábban is –, de saját megmozdulását egy későbbi időpontra szervezi – közölte lapunkkal a párt sajtótitkára. Igaz, a párt azt nem zárta ki, hogy tagjai egyénileg megjelenjenek más tiltakozásokon is.
