A pénzügyi megszorítások, s nem utolsósorban a forint gyengülése az euróval és a dollárral szemben jövőre is komoly spórolásra kényszeríti a külügyi tárcát. No meg kiszervezésre, vagyis arra, hogy az eddig külügyes személyzet által ellátott feladatokat – elsősorban a külképviseleti épületek karbantartását, adminisztrációs feladatokat, a rendezvények lebonyolítását – külső cégekkel végeztessék el.

A pozsonyi magyar nagykövetség épülete

Maga a Külügyminisztérium egyelőre igen szűkszavú a 2012-ben várható változásokkal kapcsolatban. – Nem és nem – szólt a Martonyi János által vezetett tárca írásban adott válasza azon kérdésünkre, hogy a környező országokban, illetve Európában bezárnának-e képviseletet, vagy minimális létszámra csökkentenék-e a magyar nagykövetségek létszámát.

Lapunk ugyanis olyan, több forrásból származó információ birtokába jutott, hogy a nagykövetségi létszám minimalizálása esetleg Bécset és Pozsonyt is elérheti. Egyesek azt is tudni vélték, hogy felmerült ezek bezárása is. Ezeket az értesüléseket a külügyi tárca sajtóosztályától kapott – igen szűkszavú – írásos válasz határozottan tagadta. Szóbeli tájékoztatást nem kaptunk arra hivatkozva, hogy a nyilatkozatképes illetékesek jelenleg külföldön tartózkodnak, vagy szabadságon vannak.

A miniméretű követség alapvetően egy nagykövetből, egy első beosztott diplomatából és egy konzulból áll. A minimális kiszolgáló személyzet pedig több funkciót is ellát: ha kell, fogadásokon felszolgálnak, azokhoz át- és berendezik a termeket, sofőrködnek és takarítanak. Ez a modell már több magyar nagykövetségen működik, például a magyar szempontból egyáltalán nem lényegtelen Finnországban. Külügyi közlés szerint Európán kívül sem terveznek bezárásokat, azonban közelebbről nem részletezett átszervezések elképzelhetőek.

Még keresik a fedezetet az ígéret betartására

A külügy egyelőre nem tudott konkrét adatokkal szolgálni, hogy mi lesz az állítólagos létszámleépítésekkel. Egyes híresztelések szerint jövőre száz, mások szerint 130 vagy akár kétszáznál is több embert bocsáthatnak el a Bem rakpartról. (A külügyben, itthon 690-en, a külképviseleteken közel 1200-an dolgoznak.) A 2010-es kormányváltás után harmincöt idősebb, tapasztalt és több nyelvet beszélő diplomatát küldtek el, miközben többen állandó állományba kerültek azon – főleg fiatalabb – munkatársak közül, akiket eredetileg határozott idejű szerződéssel, a soros magyar EU-elnökség lebonyolítására vettek fel.

A már említett kiszervezések legnagyobb tételét a berlini jelenti. A kormányzati portálon, vagyis nyilvánosan elérhető adatok szerint ez évente 150 millió forintot tehet ki. Az erre vonatkozó kérdésünkre a külügyi tárcától kapott írásos válaszból az derül ki, hogy a kiszervezés („outsourcing”) az előírt kormányzati létszámcsökkentések külképviseleti szintű végrehajtása érdekében merült fel lehetőségként.

A biztonsági előírások miatt a külügy elsődlegesen magyar cégek pályázatára számított, ami egyébként a jelentkezéseknél be is igazolódott.

A kiszervezés olyan területeket érinthet, mint az ingatlanüzemeltetés (karbantartás, hibajavítások stb.), a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása, őrzés-védelmi, portaszolgálati és biztonsági feladatok ellátása, a catering, a takarítás. Miután a kapcsolódó közbeszerzési eljárás még nem zárult le, a pályázó felek esetleges érdeksérelme nélkül bővebb információt nem tudunk adni – olvasható a válaszban.

A megszorítások közepette a külügy nem mondott le korábban bezárt képviseletek újranyitásáról, így a montreali és a sydney-i főkonzulátus újranyitásáról. Mint emlékezetes, fideszes politikusok élesen bírálták a korábbi szocialista kormányt azért, mert a jelentős magyar kolóniát felvonultató városokban – költségvetési okokból – bezárták a konzulátusokat. A Fidesz választási győzelme esetére az újranyitást ígérte.

A külügy mostani közlése szerint a kérdés továbbra is napirenden, keresik az erre a célra szolgáló anyagi fedezetet.