Az Európai Bizottság októberi jelentésében a tagjelölti státusz megadását javasolta az esetben, ha a szerb–koszovói tárgyalásokon a felek érdemi eredményeket érnek el. A tagállamok külügyminiszterei hétfőn döntenek az ügyben, s annak alapján a végső szót a december 9-i csúcson az államés kormányfők mondják ki.

November végén újraindultak a júliusban történt határincidensek miatt félbeszakadt tárgyalások Belgrád és Pristina képviselői között. A maratoni brüsszeli megbeszélések szombatra hoztak némi eredményt: sikerült megegyezni a határés vámellenőrzésre vonatkozó kulcskérdésekben: a szerb és koszovói tisztségviselők, valamint az európai jogbiztonsági misszió (EULEX) tagjai együtt ellenőrzik a határt.Amegoldást nehezítette, hogy a függetlenségét 2008-ban egyolda lúan kikiáltó Koszovó országhatárként tekint a vonalra, ám a koszovói függetlenséget el nem ismerő Belgrád csak adminisztratív határként hajlandó kezelni.

Az uniós külügyminiszterek csütörtöki találkozóján információink szerint Németország vehemensen hangsúlyozta, hogy amíg a tagállamok katonái életveszélyben vannak a főleg szerbek lakta Észak-Koszovóban, és a helyzetet Belgrád nem tudja megnyugtatóan rendezni, addig nem lehet a szerbeket tagjelöltként kezelni. Hasonló állásponton van Ausztria és Nagy-Britannia is. Az elmúlt hetek zavargásaiban magyar katonák is megsérültek.

– A kontextus nem segít Szerbiának. Most az történik az EU-ban, amit a németek akarnak, és nekik többre van szükségük,mint ígéretekre – emlékeztette lapunkat Rosa Balfour, az Euró pai Politikaközpont (EPC) elnevezésű agytröszt bővítéssel foglalkozó szakértője az euróválsággal terhelt környezetre.

Korábban az elnökválasztásra készülő Franciaország is Szerbia tagjelölti státuszával szemben foglalt állást, de mára már támogatja, hogy Belgráddal meginduljanak a tárgyalások. Jövőre parlamenti választások lesznek Szerbiában, ezért az európai integrációt politikája középpontjába helyező Borisz Tadics szerb elnöknek is „kell adni valamit”. Egy esetleges visszautasítás vagy a döntés elhalasztása a nacionalista politikusokat erősítheti Szerbiában. Szakértők azonban arra mutatnak rá: a szerb politikai elit már nem annyira megosztott Európa kérdésében, az orosz orientáció nem szerepel olyan előkelő helyen, mint pár éve. A magyar álláspont összekapcsolódott a szerb kárpótlási törvénnyel, amely Budapest szerint kollektív bűnösséggel sújtja a vajdasági magyarokat a második világháborúban játszott szerepük miatt. Ezt a szerbek a héten módosíthatják a magyarok számára megnyugtató módon.

Az idő viszont sürget. A januárban kezdődő dán EU-elnökség nem számít csatlakozási tárgyalásokra az év első felében, napirendjének bemutatásakor Szerbia neve el sem hangzott. Ma már csodaként emlegetik azt is, hogy a magyar elnökség idején sikerült lezárni a horvát tárgyalásokat, ez ugyanis azóta az euróválság továbbgyűrűzése miatt lehetetlenné vált volna.

Európa felismerte, hogy Szerbia stratégiailag a legfontosabb ország a régióban – mondja Balfour, aki szerint ha Szerbiamost nem kapja ismeg a státuszt, az uniónak elkötelezettnek kell maradnia a Balkánon.

– A bővítés kódolva van az unió „DNS-ében” – enged meg némi optimizmust a jövőre nézve a szakértő. Eközben mások olyan kompromisszumról beszélnek, mely szerint Belgrád megkapja a tagjelölti státuszt, de az EU nem tűzi ki a tárgyalások megkezdésének időpontját.

Borisz Tadics szerb elnök