Mindenesetre nagy lépés uniós mértékkel mérve, hogy konszenzus alakult ki arról: Irán energiaszektorát (azaz olaj- és gáziparát) is sújtja majd az EU. Történt mindez annak ellenére, hogy több tagállamnak, különösen a megszorításokat amúgy is nyögő Görögországnak komoly károkat okozna az iráni olajimport kiesése.

Martonyi János magyar külügyminiszter a tanácskozás után elmondta: miközben Magyarország is elítéli a teheráni brit nagykövetség elleni támadást, egyelőre nem tervezi a magyar nagykövet konzultációra történő viszszahívását.

Az unió külügyérei megegyeztek további szíriai szankciókban is: ezentúl tilos lesz szíriai államkötvényt vásárolni, a szíriai olaj- és gázszektornak nem lehet felszerelést szállítani, a szíriai bankok pedig nem létesíthetnek az EU-ban újabb fiókintézményeket. További 12, a damaszkuszi rezsimmel kapcsolatba hozható fő nem léphet be az unióba, 11 személyt vagyonbefagyasztással sújtanak.

Iráni támadás készül Németország ellen – írta csütörtöki számában a Bild című német bulvárlap. A német sajtó úgy tudja: egy amerikai támadás esetén Irán válaszcsapásként azt tervezte, hogy németországi amerikai légibázisokat támad. A célpontok egyike minden bizonnyal a ramsteini bázis lenne, mert ez az egyik legnagyobb amerikai támaszpont külföldön. „Mivel Irán nem tudna támadást intézni az Egyesült Államok ellen, jobb híján Németország került a célkeresztbe a bázisok miatt. Közvetlen veszély azonban nem fenyegeti az országot” – sietett leszögezni a német szövetségi nyomozóhivatal vezetője, ám további részleteket nem árult el.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szerint egyelőre kizárt egy támadás az iráni nukleáris létesítmények ellen. „Jelenleg nem szándékozunk lépni. Nem kell háborúba bocsátkozni, ha nincs rá szükség” – mondta az izraeli közszolgálati rádióban. „Nem változott az álláspontunk három pontban: egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán elfogadhatatlan, eltökéltek vagyunk ennek megakadályozásában, és minden döntési lehetőség fennáll” –tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy vannak-e nézeteltérések az Egyesült Államokkal az Iránnal szembeni taktikát illetően, Barak így válaszolt: „Izrael szuverén ország. Csak a kormány, a hadsereg és a biztonsági szolgálatok felelősek a biztonságunkért, Izrael létéért.”

Az Egyesült Államok vezérkari főnöke nem biztos abban, hogy Izrael előre figyelmeztetné országát egy esetleges iráni csapás előtt. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke elismerte, hogy az Egyesült Államok és Izrael eltérően ítéli meg, mi a legjobb módja Irán és atomprogramja kezelésének – írta az MTI. Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy a szank ciók és a diplomáciai nyomás a helyes út, annak hangoztatásával, hogy minden opció nyitott. (Utóbbi megfogalmazás virágnyelven azt jelenti, hogy nem kizárt egy katonai beavatkozás sem.)