– Teljes mértékű bizalmi válság szemtanúi vagyunk – reagált az egyre súlyosabb nyomásra Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. Mint mondta, lehet a piacok irracionalitását okolni, de ezzel együtt szembe kell nézni a bizalmi válsággal.

Az unió pénzügyminiszterei sokadszorra tárgyaltak hiteles pénzügyi tűzfalak kidolgozásáról, a bankok feltőkésítéséről, az eurókötvényekről és az egységes gazdasági kormányzás megvalósításáról.

Egyre hangsúlyosabban merül fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fokozott szerepvállalása és forrásainak bővítése, amibe az elképzelés szerint az európai központi bankok szállnának be. A korábbi cáfolatok ellenére a Reuters szerint az IMF megbeszéléseket folytatott egy esetleges olasz mentőcsomagról.

Az IMF hangsúlyosabb szerepére azért van szükség, mert világosság vált, hogy a pénzügyi tűzfalnak kitalált Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot (EFSF) nem sikerül az októberben kitűzött ezermilliárdosra bővíteni, másrészt pedig azért, mert Németország továbbra is ellenáll az Európai Központi Bank hatásos közbelépésének (legyen szó akár államkötvényvásárlásról, akár az EFSF finanszírozásáról). Az EKB több ponton, így az európai bankok megerősítésébe is beavatkozhatna, ám a németek és az EKB vezetősége sem enged a szigorú és kizárólagos monetáris politikából. Berlin előbb politikai biztosítékokat akar – lehetőleg szerződésbe foglalva – a mélyreható közös fiskális politika kialakítására és végrehajtására.

A piacokat azonban láthatóan nem a brüsszeli tárgyalások, hanem sokkal inkább az nyugtatta meg szerdán, hogy a világ hat legnagyobb központi bankja megállapodott: olcsó dollárt kínálnak a bajba jutott európai bankoknak, így oldva azok likviditási problémáit. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, illetve a brit, a kanadai, a svájci, a japán jegybank összehangolt intézkedése tüneti kezelés ugyan, de legalább konkrét lépés, amely jó hatással lehet a növekedésre. Az euróválság súlyosbodásától tartva Kína is lépett: a jegybank három év után először csökkentette a legnagyobb kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékráta mértékét.

Kis lépés Európának, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei kedd éjszaka megegyeztek az EFSF működési mechanizmusában. E szerint 20-30 százalékig biztosítást nyújtanak az eurózóna országai a tagállamok újonnan kiadott államkötvényeire, lehetővé téve a programban részt vevőknek az olcsóbb hitelfelvételt. Illetve ennek támogatására létrehoznak egy befektetési alapot, amely az elsődleges és a másodlagos piacokon is vehetne államkötvényeket, és részt vehetne a bankok újratőkésítésében is. Brüsszelben azt állítják, az alap iránt nagyobb az érdeklődés, mint ahogy a sajtóból kitűnik, de konkrét befektetőket nem neveztek meg.

Információink szerint a pénzügyminiszterek reggelijén Magyarországról is szó esett azokkal az országokkal összefüggésben, amelyek túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, és legkésőbb jövőre három százalék alá kell nyomniuk a költségvetési hiányukat. Hazánk ezt teljesíti, de az Európai Bizottság szerint 2013-ra újra elszáll a hiánycél, ezért egyelőre nem von ki minket az eljárás alól. „A szokásos dolgok hangzottak el” Magyarországgal kapcsolatban, mondta egy forrásunk. Ez annyit tesz: a bizottságnak biztosítékok kellenek, hogy tartani tudjuk a hiánycélt, nekünk pedig le kell dolgoznunk a velünk szemben évek alatt felhalmozott bizalmatlanságot.