Mintegy ezer iráni tegnap elfoglalta a teheráni brit képviselet több épületét. A „legfőbb (vallási) vezetőt követő muzulmán diákok” először gyűlést hirdettek a nagykövetség elé, majd köveket és benzinespalackokat hajítottak az épületre, végül betörtek a diplomáciai képviseletre. Az interneten terjedő egyik felvételen látszott, ahogy egyikük a brit uralkodó képével hadonászik. Később elfoglaltak egy nagykövetségi lakóépületet Észak-Teheránban is, ahol – bejelentésük szerint – titkos iratokat foglaltak le. A hírek arról is szóltak, hogy hat túszt ejtettek, ezt később iráni források cáfolták. A tudósítások szerint a támadást a rendőrség eleinte közönnyel szemlélte, később megpróbálták kiszorítani a diákokat a nagykövetségi épületből. Az iráni hírügynökségek azt írták, hogy a támadók vallásos dalokat énekeltek, majd közös imára borultak. „Isten a legnagyobb! Le az Egyesült Királysággal! Vesszen Izrael!” – kiáltozták. Letépték és elégették a brit lobogót, helyébe iráni zászlót tűztek ki. Sokan azoknak az iráni atomtudósoknak a képét vitték magukkal, akiket merénylők öltek meg. Az esti órákban egyre több karhatalmista érkezett a helyszínre, és a fegyveresek lezárták az épületet, miközben a diákok továbbra is ülősztrájkkal foglalták el a területet. Az újabb behatolók ellen a rendőrség vízágyút vetett be.

Az iráni kormány nem hivatalosan azt közölte, hogy nincs köze az akcióhoz, de minden jel arra utal, hogy az épületfoglalókat legalábbis a hatalom egyik szektora erőteljesen támogatja. (Az események szinte kísértetiesen ismétlik a teheráni amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásának, a követségi személyzet túszul ejtésének történetét. Akkor 444 napig voltak a túszok az „iszlám diákok” fogságában. A kezdetben spontán akció pedig gyorsan hivatalos politikává alakult.)

A tegnapi támadás része az iráni atomprogram körül kialakult konfrontációnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) november 9-i jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Irán titokban atomfegyvert fejleszt. Teherán viszont állítja: békés célokat szolgálnak az ország számos városában föld alá telepített létesítményei, az urándúsító centrifugák. A jelentés következtében Nagy-Britannia befagyasztott minden pénzügyi kapcsolatot Iránnal, mivel az iráni bankok – állították – részesei a tiltott fejlesztésnek. Ezt torolta meg Irán a diplomáciai kapcsolatok ügyvivői szintre csökkentésével, s utasította ki Dominick Chilcott nagykövetet.

Irán fegyverkezése és urándúsítási tervei komoly feszültséget keltenek a térségben, de Európára nézve is fenyegetőek lehetnek. Az iráni rendszerben ugyan egyre mélyebbek a belső törésvonalak, de egy külső ellenséggel szemben a társadalom jellemzően összezár.

A brit The Guardian egy olajpiaci szakértőt idéz, aki szerint a követségfoglalás hordónként két dollárral emelte a kőolaj árát, s ez napi plusz ötmillió dollár bevételt hoz az iráni államkincstárnak.

Diadalmas tömeg a követség épületéről levert brit címerrel. A rendőrség csak állt és nézte