– Kiderült, hogy „baj van” az önkormányzat költségvetésével, ezért a prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon – részletezte lapunknak a tanár. A felülvizsgálati kérelmet alapfokon elutasították, mivel a prefektus a hat hónapos határidő után nyújtotta be, azonban a kormány képviselője fellebbezett, és amíg nem születik jogerős ítélet, a hivatal számlái zárolva maradnak, így nem utalhatják a tanárok fizetését sem.

– A prefektus és a polgármesterek nem azonos párthoz tartoznak, politikai torzsalkodás áldozatai vagyunk. Gyakorlatilag ezt mondta a bíróság is, amikor elküldött azzal, hogy nem vagyunk peres fél. Csak a levét isszuk mi – kesereg az idős tanár.

A prefektus és az önkormányzatok közötti jogvita tizennégy iskola 600 alkalmazottját és több ezer diákját sújtja. Predescu hangsúlyozza: mindennek ellenére csak akkor függesztették fel a tanítást, amikor – a befagyasztott számlák miatt – elviselhetetlenül hideg lett az osztálytermekben.

A tanárok többségének kimerült a hitelkerete, egyesek kezdték elzálogosítani az ingóságaikat. – A tanároknak nincsenek tartalékaik – ecsetelte kérdésünkre a „drámai helyzetet” Simion Hancescu is, a FSLI országos szakszervezeti szövetség elnöke. A legrosszabb helyzetben a krónikus betegek vannak: mivel az önkormányzat szeptember óta a járulékokat sem fizeti, az érintett alkalmazottaknak erre a hónapra már nincs egészségbiztosítása. Hancescu igazán elkeserítőnek azt tartja, hogy nem látszik az ügy vége. A fellebbezés első tárgyalását márciusra tűzték ki, és csak remélni lehet, hogy az időpontot sikerül előbbre hozni.

– Aprócska politikai csetepatéból kiterjedt társadalmi probléma lett –summázza a szakszervezeti vezető. Az oktatási miniszter szerint az önkormányzatok tehetnek róla, hogy a fizetés nem jutott el a tanárokhoz, hiszen a tárca kiutalta a megfelelő összeget. Daniel Funeriu nem látja szükségesnek a bérek kiutalásának felülvizsgálatát.

– Az utóbbi két évben mindössze két ilyen eset történt, tehát a rendszer működik – érvelt.

Az oktatási szakszervezetek másként gondolják. A Spiru Haret szövetség ügyvezető elnöke szerint felül kellene vizsgálni a jelenlegi rendszert, azt, hogy a tanárok fizetését előbb a szaktárca átutalja az önkormányzatoknak, majd azok továbbutalják a tanároknak. – Ennek semmi értelme, különösen ha az önkormányzatok rossz „közvetítők” – vélekedett korábban Marius Nistor.

Az önkormányzati „közvetítés” régóta probléma. Múlt héten Kovászna megyében azért kezdtek spontán sztrájkba a tanárok, mert az önkormányzat évek óta nem téríti meg az ingázási költségeiket. A polgármester azzal védekezett, hogy nem szándékosan tartja vissza a pénzt, a községházának vannak fontosabb kiadásai, például az óvoda épületének bérleti díja. Az elmaradás 36 ezer lej (2,6 millió forint), miközben mindössze 20 tanárról van szó. Az utazási költségek megtérítéséről a legtöbb oktató egyébként már lemondott, értelmetlennek látja kérni.

Egy hete 100-150 tanár áll sztrájkőrséget az oktatási minisztérium előtt. – Szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni a teleormani kollégákkal, és tiltakozunk a bérek bejelentett befagyasztása ellen – mondja vezetőjük, Liviu Marian Pop, amikor egy percre leteszi a hangosbeszélőt. Szerdán a tanárokhoz egyetemisták is csatlakoztak. Ők a hallgatói chartát követelik a minisztertől. A dokumentum biztosítaná a hallgatók jelenlétét az egyetemek szenátusában, ingyentankönyveket, valamint igazi mobilitást a felsőoktatási intézmények között. Hiába átvihetők ugyanis a bolognai rendszerben szerzett kreditek, a tanulók mobilitása csekély, mivel a „költözés” jószerével a fogadó egyetem vezetőségének a jóindulatától függ.

A szakszervezetek legfontosabb követelése az oktatásra szánt pénz növelése, a GDP hat százalékára a tervezett kettőről. A büdzsé jövő héten kerülhet a parlament elé, ezért az oktatók mától meghatározatlan időre meghosszabbítják sztrájkőrségüket. – Várjuk, hátha a miniszter még a törvény elfogadása előtt szóba áll velünk – jegyzi meg egyikük.

Sztrájkolnak Bukarestben