Egy lényeges különbség azonban bizonyosan akad, mégpedig a politika reakciója. Angela Merkel kancellár televíziós nyilatkozatban nevezte szégyenletesnek, hogy mindez Németországban megtörténhetett. Úgy értékelte: a történtek egy olyan, eddig elképzelhetetlennek hitt struktúráról rántották le a leplet, amelyet a legnagyobb alapossággal kell feltárni. Két nappal később, e hét kedden, a Bundestag rendkívüli ülést tartott, ahol – Németországban is szokatlan módon – valamennyi párt támogatásával, határozatban ítélték el a terrorizmusnak tartott szélsőjobboldali gyilkosságsorozatot, és egyidejűleg megkövették a tíz áldozat hozzátartozóit. A képviselők hangsúlyozták: az ország szégyene, hogy a nemzetiszocializmus szörnyű bűncselekményei után a szélsőjobboldali ideológia Németországban elképzelhetetlennek tartott gyilkosságokhoz vezet.

Tatárszentgyörgy

A konszenzussal elfogadott nyilatkozat a merényletsorozat teljes feltárását ígéri, mert – így a közös állásfoglalás – „mindezzel tartozunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak”. A parlamenti pártok közös harcot hirdettek a szélsőjobboldal ellen, és egyhangúlag jelentik ki: a szélsőjobboldalnak, a fajüldözésnek, az antiszemitizmusnak és az alkotmányellenes pártoknak nincs helyük Németországban.

Ez a közös kiállás Magyarországon szinte elképzelhetetlen. A magyar belpolitikát a romák elleni gyilkosságsorozat közben és az után is, elsősorban a rendőrség hosszú ideig tartó tehetetlensége izgatta. Kivételt talán csak Sólyom László akkori köztársasági elnök jelentett, aki a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a cigányság beilleszkedése az ország jövőjének egyik legfontosabb kérdése, hiszen tény, hogy a cigányok zöme a rendszerváltás vesztese lett. „Kérdés, hogy ráadásul a válság vesztese is lesz-e azzal, hogy rájuk hárul annak minden súlyos társadalmi feszültsége” – mondta.

Az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon több ízben is utalt arra – és ezt azzal a kiállásával is megerősítette, amikor a szélsőjobboldali párt képviselőit nem volt hajlandó személyesen is megismertetni a gazdasági adatokkal –, hogy a magyarországi demokratikus erőknek össze kell fogniuk a Jobbik ellenében, de a Fidesz részéről ezt az ajánlatot többnyire gúnyos megjegyzések fogadták. A helyzetet mi sem jelzi jobban, hogy amikor a tatárszentgyörgyi gyilkosság után – itt egy roma férfi és ötéves fia vált áldozattá –Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a parlamentben napirend előtt egy etnikai béketerv sürgős kidolgozására tett javaslatot, a beszédét mindössze harminc képviselő hallgatta –a többieket nem érdekelte.