Merkel: El a kezekkel az EKB-tól!
Párizs még fogadkozott a találkozó előtt, hogy Sarkozy a tízéves német államkötvény-kibocsátás szerdai viszonylagos kudarca után (hatmilliárd euró érték helyett csak 3,6 milliárd talált gazdára) képes lesz meggyőzni a német kancellárt az EKB merészebb szerepvállalásáról. Ehelyett azonban úgy tűnik, Merkel álláspontja győzedelmeskedett: a két ország együtt dolgoz ki konkrét szerződésmódosítási javaslatokat a fiskális unió érdekében a december 9-i EU-csúcsra, miközben a központi bank karakterének megváltoztatása továbbra is tabu.
– Az EKB független, és kizárólag a monetáris politikáért felelős – hangsúlyozta ismét a kancellár. A délutáni bejelentés után csökkenni kezdett az euró árfolyama a dollárhoz képest, és a belga, illetve az olasz államkötvények hozamai is emelkedtek, utóbbi ismét hét százalék fölé.
Merkel a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy szerinte az Európai Bizottság által felvázolt eurókötvény-bevezetés nem is helyes, nem is szükséges. Ugyanakkor a Financial Times Deutschland szerint a kormány és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berkein belül megindult a vita, hogy a hatalmas nyomásnak engedve milyen feltételekkel menne bele Németország az eurókötvények megvalósításába.
A francia és a német vezető az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságának újminiszterelnökét, MarioMontit is bevonta a strasbourgi „minicsúcsra”. Az olasz kormányfőt jól fogadta a „Merkozy” páros (az elnevezés a francia és a német vezető nevére utal), amely minden bizonnyal megkönnyebbülten vette tudomásul a római kormányváltást, Silvio Berlusconi távozását. Monti támogatja az eurókötvények bevezetését (az olasz finanszírozáson sokat segítenének), de azt is hangsúlyozta, hogy a fiskális unió kulcskérdés a stabilitás elérésében. A trió legközelebb Rómában találkozik.
Az EKB eközben hitelválság miatt aggódik – jelentette a Reuters. A frankfurti székhelyű intézményben felmerült, hogy hosszabb távú kölcsönöket nyújtsanak a likviditási problémákkal küzdő bankoknak. Az EKB jelenleg tizenkét hónapra adhat kölcsönt, ezt emelnék három évre. A bank reményei szerint így könnyebben jutnának pénzhez a kontinens pénzintézetei, s talán kedvük lesz államkötvényeket is vásárolni. A központi bank így tudná indirekt módon ösztönözni az államadósságok finanszírozását. Azonban elképzelhető, hogy a bankok nem élnének a lehetőséggel, mert a hároméves kölcsön stigmaként tapadna rájuk.
A görög ellenzék vezére, a február 19-i választások várható győztese, Antonisz Szamarasz aláírta a reformok és megszorító intézkedések melletti elkötelezettségről szóló levelet; legalábbis Lukasz Papademosz miniszterelnök erről tájékoztatta az athéni kormányt. Ez az írásos kötelezettségvállalás volt a feltétele annak, hogy Görögország megkapja az előző segélycsomag hatodik, nyolcmilliárd eurós részletét.
