Az elmondása szerint „kifejezetten együttműködésre törekvő” tanácskozás záró sajtótájékoztatóján Semjén Zolt miniszterelnök-helyettes legalábbis büszkén jelentette be, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden sarkalatos kérdésben. Megszületett A nemzetpolitikai stratégia kerete című, a célkitűzéseket összefoglaló dokumentum, amely – Semjén szavaival – kimondja, hogy a jövőben „sem diplomáciai, sem gazdasági, sem semmilyen szempont nem überelheti” a nemzetpolitikai szempontokat. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők üdvözölték az egyszerű honosítási eljárást, elfogadhatatlannak nyilvánították Szlovákia kettős állampolgársággal szemben hozott, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit. Üdvözlik továbbá aMagyar Diaszpóra Tanács és aMagyarságHáza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet megalakulását, valamint a kormány azonnali fellépését a szeptember 26-án a szerb parlament által elfogadott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban.

A valóban figyelemre méltó összképbe talán csak egy szépséghiba ragadt: a Máértra a szlovákiai Híd/Most nem kapott meghívót. Kérdésünkre: ez azt jelenti-e, hogy Bugár Béla pártja nem képvisel magyar érdekeket, Semjén megismételte a kormány álláspontját, miszerint a „klubba” szóló meghívó feltétele az etnikai politizálás, amelyből a Híd saját magát zárta ki. Semjén felidézte, hogy a Híd a szlovák koalícióban nem teljesítette ígéretét a szlovák állampolgársági ellentörvény visszavonásáról, de utalt arra is, hogy a szerb pártokban szerepet vállaló magyar politikusok „nem átallották” megszavazni a délvidéki magyarság kollektív bűnösségét hirdető kárpótlási törvényt. – A magyar nemzeti érdekek érvényesítése alapvetően etnikai alapon szervezett magyar pártokban lehetséges – szögezte le a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, „ez nem zár ki” egy másfajta kapcsolatot a nem magyar többségű pártokkal.

Ez a kérdés volt egyébként az, amelynek kapcsán már felszínre kerülnek az első törésvonalak a magyarországi pártok között. Válaszában Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja jelezte, itt nézetkülönbség van: az MSZP az egyes nemzeti közösségekre bízná a választott képviselőkről szóló döntést, amelyet nem kívánna „felülvizsgálni”. AzMSZP a zárónyilatkozat aláírásához megjegyzést csatolt, amely szerint a kisebbségekre kell bízni, kit választanak meg legitim képviselőiknek. Helyteleníti az ebbe való budapesti beavatkozási kísérleteket. Mesterházy Attila szocialista pártelnök a Máérton egyébként a húszéves Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozására tett javaslatot. Elmondta azt is, ha a határon túli szervezetek felkérik, saját európai pártcsaládjában, azaz a szocia listák között fellép az érdekeikért.

Orbán Viktor kormányfő beszédét az EU–Magyarország szembeállításra fűzte fel, történelmi sikernek nyilvánítva a kettős állampolgárságot. A nagy vihart kavart, szlovákiai Boldoghy-ügyre utalva a miniszterelnök azt mondta: „nem tűrhetjük, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától abban az országban, ahol él”.

Orbán Viktor és Semjén Zsolt a Máért csütörtöki ülésén, a Parlamentben