A demokrácia magyarországi állapota továbbra is komoly aggodalmat vált ki az amerikai kormányzatban. Erre vezethető vissza, hogy októberben az amerikai külügyi tárca több EU-tagállam diplomatáit tanácskozásra hívta, és ezen Magyarország volt a téma – értesült a Népszabadság. A megbeszélésen nem voltak jelen német diplomaták, de svéd, francia és lengyel részről például részt vettek a konzultáción, ahol egyetértés alakult ki: Magyarország demokráciahiányban szenved.

Az amerikai külügyminisztériumot február óta foglalkoztatják a magyarországi fejlemények, és úgy látják, hogy aggodalmaikra nincs érdemi válasz. A helyzetet jól ismerő források arra emlékeztetnek: Pamela Quanrud, a közép-európai országokkal való kapcsolatokat felügyelő akkori helyettes államtitkár egy washingtoni konferencián akkor hozta szóba először – még konkrét ország említése nélkül –, hogy a sajtószabadság, illetve a „fékek és ellensúlyok” rendszere rendkívül fontos az új demokráciákban.

Ezt követte Hillary Clinton budapesti látogatása június végén, a Tom Lantos Intézet megnyitása alkalmából. Az amerikai külügyminiszter az Orbán-kormánnyal szoros kapcsolatot kiépítő Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet kérésére tompította Budapestnek szánt szavait, de így is elmondta, hogy Washingtont aggasztják az alkotmányozással, a sajtó- és vallásszabadsággal kapcsolatos lépések. Azzal távozott, hogy sorsdöntőnek tartják a „sarkalatos” törvények, elsősorban a választójogi törvény elfogadásának módját. Végső soron azt tekintik mércének, hogy a Fidesz hagy-e lehetőséget a választói akarat szabad és igazságos kifejezésére.

A jelzésnek szánt szavakra Budapest nem reagált, mire az amerikaiak megemelték a hangjukat: július végén Thomas O. Melia, a demokrácia és az emberi jogok területén illetékes helyettes államtitkár a kongresszus helsinki bizottsága előtt már név szerint bírálta Magyarországot. A kritikát a kormány elutasította, Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő pedig trágár megjegyzésre ragadtatta magát a Twitter mikroblogon.

Az amerikaiak ekkor is hiába vártak érdemi magyar reagálást, így Washingtonban széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy Orbán Viktor kormányfőt figyelmeztetni kell a korábban elhangzottakra. Több kormányzati szerv egyeztetett döntése volt a később elhíresült szóbeli diplomáciai jegyzék, a demars. Ebben minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az egyházügyi törvény bírálata, amiért megtagadta az automatikus bejegyzést több olyan, az Egyesült Államokban fontos felekezettől, mint például a metodista és a mormon.

Tsakopoulos Kounalakis nagykövet állítólag nem örült a feladatnak, de szeptemberben hivatalosan átadta az amerikai véleményt a magyar Külügyminisztérium illetékeseinek. Orbán Viktorral azonban időpont-egyeztetési problémák adódtak. Hét hét után végül a The Washington Postban megjelent, a nagykövetet személyesen is bíráló cikk hatására nyilvánosságra került az egyre kínosabb ügy. Az ekkor gyorsan lebonyolított találkozón a nagykövet végigment a kifogások listáján, de azzal jött ki, hogy Orbán végül is mindenre tudott válaszolni, amire meg nem, azt elutasította, így kár volt az egészért.

Washingtonban azonban másként gondolják. Az odalátogató Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkárral ismét üzentek: ha nem kapnak választ, újabb lépések következnek. Prőhle tudomásul vette a közölteket. Nem úgy, mint a bevezetőben említett nemzetközi konzultáció után érkező Németh Zsolt államtitkár, aki kikérte magának, hogy az USA másokkal fog össze „Magyarország ellen”, vádaskodott, és személyeskedő kijelentéseivel megsértette tárgyalópartnereit. Az amerikai külpolitika – a helyzetet jól ismerő forrásaink szerint – továbbra is odafigyel Magyarországra, és komolyan aggódik a helyzet rosszabbodása miatt.