„Nagyon sok jogalkotási változás történik mostanában, és ezek hatását érthető módon más országok is fontosnak tartják megvizsgálni. Ez történt a médiatörvénynél is. Magyarország tagja az EU-nak és a NATO-nak, ahol léteznek tiszteletben tartandó normák és értékek” – fogalmaz a diplomata. Szerinte Magyarország egyelőre betartja ezeket a normákat, de Dorey elismeri: vannak aggodalmak, például a nemzetközi sajtóban, hogy mindez megváltozhat.

Greg Dorey a Szigeten

Ami az amerikai nagykövet bírálatát illeti az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, Greg Dorey azt vallja: „Eleni Tsakopoulos Kounalakis véleménye, amely a Magyar Nemzetben jelent meg és sok vitát kavart, megfelelő és kiegyensúlyozott álláspont. Annak idején amúgy mi is kommentáltuk a médiatörvényt, arra ösztönözve a magyar kormányt, hogy tárgyaljon az illetékes nemzetközi szervezetekkel.” Arra is emlékeztet a diplomata, hogy a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások rendszerint nem nyilvánosak. „Ha nézeteltérésünk van, vagy tisztázni szeretnénk valamit, ezt nem a nyilvánosság előtt tesszük.”

Gregnek szólítják – azaz tegezik – a kollégái a nagykövetségen, de megnyugtat, hogy a brit diplomaták körében ez ma már nem olyan szokatlan. A hivatalos találkozókon persze továbbra is nagykövet úrnak hívják, de „amikor egymás között vagyunk, felesleges határ ez” – mondja. „Nem attól tisztel valaki, hogy megszólításkor a hivatalos címemet használja.”

Számos társadalmi esemény mellett a Sziget Fesztiválra is rendszeresen eljárt a brit diplomata. „Amikor beosztott diplomataként 1989 és 1992 között Budapesten dolgoztam, a fesztivál még nem létezett. Az elmúlt négy évben nagyon szívesen jártam oda, és ez a szórakozás mellett munka is volt: sok brit rajongó jön a Szigetre, és ha bármi gond adódik, a nagykövetségnek segítenie kell őket” – magyarázza. 1989-ben éppen áprilisban érkezett Budapestre, és szerencsésnek tartja magát, amiért még látta az előző rendszer végét, aztán az új rendszer kialakulását.

Az egyik legnagyobb különbség, amit tizenöt évvel későbbi visszatérésekor tapasztalt: a magyar társadalom megosztottsága politikai ügyekben. „Nem egészséges dolog ez. Én is tudok olyan egykori párokról vagy barátokról, akik nem beszélnek többé egymással, mert eltérő politikai utakat választottak. Körülnézek, és azt látom, hogy éttermek, zenekarok vagy éppen focicsapatok valamilyen politikai címkét kapnak” – mondja a nagykövet, aki mindezt nagyon nehezen tudná elképzelni Nagy-Britanniában. Példaként említi az előző néhány brit kormányt, amely számított olyanok szakértelmére is, akik eltérő politikai irányzatokhoz tartoztak. „Egy konzervatív kormányt nem zavar, ha az illető a Munkáspártra szavaz. Amikor én köztisztviselő lettem, senki sem kérdezte, melyik pártot támogatom” – idézi fel Dorey.