A londoni per igazi értéke azonban abban van, hogy a felek akaratlanul is bepillantást engednek Oroszország kilencvenes éveinek hatalmi-üzleti viszonyaiba, a mai orosz elit meggazdagodásának történetébe. A Londonban politikai menedékjogot élvező felperes, egykor nagy hatalmú Berezovszkij ma ugyan a putyini rendszer fő kritikusa, ám a perben saját szavaival olykor azt igazolja: a jogállam hiányának hosszú éveken át kiemelt haszonélvezője volt.

– Tehát megállapodott Borisz Jelcinnel: ön támogatja az elnököt a televíziós csatornáján keresztül, cserébe ő olyan pozíciót biztosít önnek, amely révén sok pénzhez juthat a két cégből?

– Igen így volt. – Ez ön szerint korrupció? – Semmiképpen sem.

Az abszurd párbeszéd Abramovics ügyvédje és Berezovszkij között zajlott le az egykori orosz oligarcha októberi meghallgatásán. – Nem követeltem a pénzt Abramovicstól, hanem kértem – pontosította a kérdezőt Berezovszkij a Novaja Gazeta szerint.

De zavarba ejtő volt a novemberben kilenc napon át valló Abramovics is, aki elismerte: Berezovszkij befolyása nélkül sosem jutott volna az 1995-ben privatizált Szibnyefty olajvállalathoz (amelyet 13 milliárd dollárért adott át az állami Gazpromnak 2005-ben). A védelemért cserébe évi 50–100 millió dollárt fizetett Berezovszkijnak, akinek Abramovics szerint sosem volt résztulajdona olajtársaságban, így nem kellett eladásra kényszeríteni. Utoljára 1,3 milliárd dollárt utalt át Berezovszkijnak.

– Nem részvényekért adtam, hanem a szabadságomat vettem meg –mondta Abramovics, aki a perben elismerte: üzleteit azzal a hittel indította, hogy becsületesen is lehet sikeres az ember, de rájött, ez lehetetlen. Erre intette később a ma is börtönben ülő Jukosz-vezér, Mihail Hodorkovszkij példája is. Ebből azt is megtanulta, „hogy az üzletet csöndben kell vinni, és nem szabad ugrálni”.

A per több nagyágyút is felvonultat a perben: Alekszandr Volosint (Jelcin és Putyin elnöki adminisztrációjának fejét), Berezovszkij korai üzlettársát, Leonyid Nyevzlint, Hodorkovszkij egykori üzlettársát – vagy az egyik leggazdagabb oroszt, Oleg Deripaszkát, a Ruszal tulajdonosát. A Szibnyefty mellett ennek a cégnek a résztulajdona a per tárgya.

A vallomásokból kiderült: az egykor nagy hatalmú – részben Putyint is hatalomba segítő – Berezovszkij viszonya a Kremllel a Kurszk tengeralattjáró tragédiájának televíziós tálalásakor romlott meg. A Berezovszkijhoz tartozó ORT Putyint kritizálta a meghiúsult mentőmunkáért.