A kutatás tapasztalatai szerint a média korlátozása nem taszít feltétlenül szegénységbe egy államot (bár bizonyos korreláció itt is megfigyelhető, tehát az irányított nyilvánosságú országok többsége meglehetősen fejletlen), a rangsor másik végén viszont egyértelmű a kapcsolat: a leggazdagabb államok rendelkeznek a legszabadabb sajtóval.

A 112 ország bevonásával, mintegy tízezer, 15 éven felüli médiafogyasztó megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint világszerte átlagosan a megkérdezettek 67 százaléka gondolja szabadnak a sajtót, míg 23 százalék úgy érzékeli, hogy korlátozott a sajtószabadság hazájában. Az elemzés a módszertanából adódóan nem azt mutatja be, hogy melyik államban mennyire szabad a sajtó a valóságban, hanem sokkal inkább a felnőtt lakosság „sajtószabadság-érzetéről” tájékoztat. Ebből is adódhat, hogy az országrangsorban olyan, látszólag nagyon eltérő társadalmi berendezkedésű és fejlettségű államok is közvetlenül egymás mellé kerülhettek, mint Ausztria, Magyarország, Kambodzsa, Tajvan és Ghána.

A Gallup vizsgálata szerint Csád lakói azok, akik a legkevésbé érzékelik a média szabadságát. Körükben alig 27 százalék véli úgy, hogy a nemzeti sajtó független a politikától. Hasonlóan alacsony a nemzeti médiaorgánumokat objektívnek tekintők aránya Haiti (28 százalék), Örményország (29 százalék) és Fehéroroszország (30 százalék) lakói körében is.

A másik póluson a hagyományosan fejlett, nyugati demokráciák állnak. Hollandia, Dánia és Ausztrália lakosai körében 95 százalék, Svédország és Finnország esetében 94 százalék azok aránya, akik a nemzeti sajtót szabadnak látják. Kanadában, Új-Zélandon, Írországban, az Egyesült Királyságban és Németországban szintén 90 százalék feletti a helyi média függetlenségével egyetértők aránya.

A felmérés szerint az Egyesült Államok lakói körében 89 százalék gondolja úgy, hogy a helyi média független szervként működik. A magyar állampolgárok hasonlóan magas arányban, 87 százalékos egyetértési aránnyal vélekednek ugyanígy a hazai sajtóról. Érdekesség, hogy Kínában 54 százalék tartja függetlennek a helyi sajtót, míg Oroszországban csak 43 százalék vélekedik ugyanígy. A magyar érték meglepően magas, különösen annak fényében, hogy az összes térségbeli államot (így a polgárosultságban a közfelfogás szerint előttünk tartó Csehországot és Szlovéniát) is megelőztük.

Az adatokat ugyanakkor annak fényében érdemes értelmezni, hogy a felmérés alapjául szolgáló megkérdezés – ahogyan az a Gallup honlapján megtalálható összefoglalóból kiderül – 2010 februárjában készült, vagyis nem tükrözi a magyarországi médiaszabályozásban azóta bekövetkezett változásokat, illetve a megváltozott médiaviszonyok közvéleménybeli lenyomatát.

Maga az összefoglaló is felhívja rá a figyelmet, hogy a szabad és független média egyértelmű indikátora egy ország kormányzati és társadalmi fejlettségi szintjének, így a kutatók szerint nem meglepő, hogy a belpolitikai viharoktól sújtott, gazdaságilag elmaradott államokban élők kevéssé érzik szabadnak a helyi sajtót. A jelentés úgy fogalmaz: a szabad és elfogulatlan média egyrészt a demokratikus folyamatok (a részvétel, a közügyek érdemi megvitatása, a korrupció visszaszorítása és a döntéshozók ellenőrzése) katalizátora, másrészt pedig növeli a társadalmilag releváns célok megfogalmazásának és elérésének valószínűségét – vagyis olyan „közmegegyezéseket” hoz létre különböző ügyekben, amelyekhez a választópolgárok viszonyítani tudják az elért eredményeket, számon kérve, ha a politika jelentősen eltér a társadalmi elvárástól.