A WP forrásai ugyanakkor egy volt szovjettudóst, Vjacseszlav Danyilenkót emelnek külön ki: őt az iráni fizikai kutatóközpont kereste meg, még az 1990-es években. Állítólag dokumentumok igazolják, hogy Danyilenko legalább öt éven át segítette az irániakat. A NAÜ bizalmas Irán-dossziéját ismerők szerint olyan műszaki megoldásokat osztott meg velük, amelyeket robbanófejbe építettek. Az ENSZ égisze alatt működő NAÜ vizsgálói együttműködésre bírták az exszovjet tudóst, aki nem is tagadta szerepét, de hozzátette: úgy tudta, hogy polgári célú mérnöki kérdésekben kérik ki a segítségét. Iránt az atomsorompó-egyezmény aláírójaként nemzetközi kötelezettség terheli a bécsi székhelyű szervezettel való együttműködésre.

A The Daily Telegraph hétfői összefoglalójából az derül ki: Irán kisméretű, robbanófejben is elférő nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozik – sőt, annak előrehaladott fázisában van –, a számítógépes modellezés pedig arra világít rá, hogy ez fegyverprogramra alkalmas, polgári célú atomfejlesztésre viszont nem. Az irániak által készített autóbusznyi méretű acéltároló – amelyben atomfegyverek pusztító hatását mérhetik fel – a londoni lap szerint ugyan polgári célokra is felhasználható, ám a helyszín, „a Teherán melletti parcsini katonai komplexum alapos gyanúra ad okot”. Szintén aggasztó a NAÜ jelentésében várhatóan szereplő információ, miszerint Irán a Kum melletti atomlétesítményébe telepíti a húszszázalékos dúsítású urán-előállítását, ebből ugyanis a Nyugat szerint hónapok leforgása alatt fegyverszintű, 90 százalékos dúsítású urán hozható létre.

Ali Akbar Szalehi iráni külügyminiszter szerint minden bizonyíték hamis, ami az állítólagos iráni készülődésről szól, s ezek az országa elleni rágalomhadjárat részeként az USA koholmányai. – Hozzák csak nyilvánosságra, aztán majd meglátjuk – mondta a NAÜ jelentéséről.

A múlt héten az amerikai sajtó arról cikkezett: az USA fokozhatja katonai jelenlétét az öböltérségben, amihez a tervek szerint brit támogatást is kaphat. Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter az Irán elleni, megelőző szándékú légi csapást pártolnák. Ugyanakkor az ENSZ BT két állandó, nem nyugati tagja, Oroszország és Kína óvatosságra int. – Az Irán elleni támadás beláthatatlan következményekkel járó, súlyos hiba lenne – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Simon Peresz izraeli elnök előzőleg azt nyilatkozta: „egyre valószínűbb” egy ilyen csapás lehetősége.