Berlusconi dacol a piacokkal
– Olaszország gondjaira nem mentőcsomag a megoldás, hanem egy hiteles kormány – mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója. Szerinte Itália helyzetét az oldaná meg, ha Berlusconi lemondana, s egy Itáliában, valamint nemzetközileg is elismert szakember vezetésével két évre támogatást kapna egy olyan kormány, amely elvégezheti a „piszkos munkát”. Új választásokat pedig csak ezután rendeznének. A szakértő hangsúlyozta: külső forrásból nem is lehet megmenteni a 1900 milliárd euró államadóssággal bíró országot. Úgy vélte, a tízéves olasz államkötvény hozamának 6,6 százalékra emelkedése még nem az a szint, ami csődbe vinné az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.
Olaszország mellett Görögországgal is foglalkozott a hétfő este Brüsszelben összegyűlő Eurogroup. Az euró zóna pénzügyminisztereinek csoportja azt várja, hogy az új athéni kormány világossá teszi: az október végi EU-csúcson elfogadottakat az utolsó betűig betartja. A tanácskozásra érkező Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter egyelőre csak az egységkormányról folyó tárgyalásokról számolhatott be partnereinek. Valószínűleg hiá ba reménykedik, hogy az előző mentőcsomag nyolcmilliárd eurós részletének átutalásáról döntenek a tárcavezetők. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter világossá tette: a Görögország működéséhez szükséges pénzt csak akkor utalják, ha az új athéni kormány elkötelezettsége a mentőcsomag, az azzal járó megszorítások mellett sziklaszilárdnak bizonyul. Athénban Lukasz Papademosz közgazdász, az Európai Központi Bank korábbi alelnökének neve merült fel konszenzusos kormányfőként – nem tudni, hogy Papademosz vállalná-e a feladatot.
Kulcskérdés, hogy honnan sikerül forrásokat találni az eurózóna országait elvileg megvédeni hivatott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF), miután a múlt heti cannes-i csúcson kiderült, a fejlődő gazdaságok nem hajlandók abba pénzt beleadni. Az eurózóna pénzügyminisztereinek tisztázni kell azt is, milyen szerepet tölt be majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az euró zóna megsegítésében. Christine Lagarde IMF-vezér Moszkvában járt, hogy meggyőzze a világ harmadik legnagyobb valutatartalékával rendelkező Oroszországot, segítsen be az eurózóna stabilizálásába. Vlagyimir Putyin kormányfő hétfőn azt hangsúlyozta, hogy a feltörekvő „BRICS-országok” valószínűleg csak az IMF-en keresztül szállnának be a finanszírozásba.
Közben Párizsban súlyos megszorításokat és jelentős adóemeléseket jelentett be Francois Fillon kormányfő: az eurózóna második legnagyobb gazdasága a következő két évben 18,6 milliárd eurót akar megspórolni. Már 2017-re 62 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A piacok megnyugtatása mellett a lépésekre azért is szükség van, mert a múlt héten 1,75 százalékról egy százalékra vitték le a 2012-re előre jelzett gazdasági növekedést, s jövőre 6-8 milliárd eurót kell megspórolniuk, hogy tartsák a deficit tervezett számait.
