A cannes-i csomag ugyan nem tartalmaz sem konkrét számokat, sem pedig részleteket, de a hírügynökségek kiemelik: a húsz vezető gazdasági hatalom vezetői úgy döntöttek, hogy szükség esetén készek jelentős összegekkel megtámogatni az egyes bajba jutott államok válságkezelésében egyre nagyobb szerepet kapó Nemzetközi Valutaalapot (IMF). A Silvio Berlusconi vezette jobboldali római kormány is hajlandó elfogadni, hogy az IMF „monitorozza”, azaz felügyelje az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.

– Harcolni fogunk, hogy megvédjük Európát és az eurót – idézte a BBC a G20-at vendégül látó Sarkozyt, aki jövő tavasszal ringbe száll egy újabb ötéves államfőimandátumért.A francia elnök szerint fontos az EU-ban a pénzügyi tranzakciós adó életbeléptetése és az, hogy a nemzetközi közösség kiközösítse G20 listáján szereplő 11 „adóparadicsom” államot.

Cannes mellett közben a világ Athénra figyelt, ahol péntek éjjel –lapzártánk után – sorsdöntő bizalmi szavazásra gyűltek össze a görög parlamentben. Mindenki azt találgatta, hogy a mindössze kétfős törvényhozási többséggel rendelkező Jeórjiosz Papandreu szocialista kormányfő túléli-e a bizalmi szavazást. Az AFP szerint a voksolás előtt legalább hetven képviselő jelentkezett szólásra. Papandreu pártjának, a PASOK-nak több képviselője csatlakozott az ellenzékhez abban, hogy sürgették a pártelnök-miniszterelnököt: a bizalmi szavazás előtt mondjon le a kabinet vezetéséről, s ezzel nyisson utat egy nemzeti egységkormány előtt. Állítólag több minisztere is rendkívül hevesen bírálta a kormányfőt. Antonisz Szamarasz, a legnagyobb ellenzéki párt vezére közölte, hogy egy átmeneti kormány megalakulásának előfeltétele Papandreu távozása a hatalomból.

Szamarasz szerint a nem politikusokból, hanem szakértőkből álló átmeneti kormánynak alapvetően két feladata lenne: az EU-s mentőcsomag megvalósításához szükséges feltételek megteremtése és előre hozott választások kiírása a lehető leghamarabbi időpontra. Szamarasz nem véletlenül ragaszkodik a szakértői kormányhoz: semmiképpen sem akarja, hogy a választók pártját is összekapcsolják a súlyos megszorításokkal. Közben Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter megerősítette: az európai uniós mentőcsomagról és az azzal járó megszorításokról Papandreu által a hét elején „bedobott” görög népszavazás végleg lekerült a napirendről.

A hírügynökségek által idézett elemzők szerint a cannes-i G20-csúcs egyik legfontosabb eredménye, hogy Kína hajlandónak mutatkozik a mostaninál rugalmasabb árfolyamkurzusokat alkalmazni. A kínaiak ugyanakkor közölték, hogy addig nem járulnak hozzá az Európai Unió pénzügyi stabilitási alapjához, ameddig a görög válságot nem sikerül megoldani. A nemzetközi tőzsdék is 1,5–3 százalék körüli indexeséssel reagáltak a Görögország és az eurózóna körüli bizonytalanságokra.

A Spiegel Online egyébként akciófilmhez hasonlította a cannes-i filmfesztiválnak is otthont adó épületekben zajló csúcsot: a „rosszfiúkat” Görögország és Olaszország alakította, a „kemény zsarukat” Merkel és Sarkozy. Az utóbbiak ellopták a show-t Obamától, ugyanakkor alulmaradtak az amerikai–brit párossal szemben. A francia–német duó szerette volna elérni, hogy megállapodjanak a tőzsdei tranzakciókra kivetendő különadóról, ezt azonban Washington és London megfúrta.

Őrségváltás az athéni parlament előtt. A jobboldali görög ellenzék szakértői kormányt követel