Athén visszatáncolt
Az európai politikában ritkán támadnak akkora izgalmak, mint amekkorát a görög politikai dráma kiváltott. Az eredeti tervek szerint Papandreu ma áll a parlament elé, hogy megszavaztassa az eurózóna tagjaival tető alá hozott mentőcsomagot: ez százmilliárd eurós adósságkönnyítést tartalmaz a csődközeli görög gazdaságnak. Emellett Athén újabb 130 milliárd eurós segélyt kap – cserébe a szükséges reformokért. A szavazás Papandreu szerint nem vált okafogyottá, azt ma megtartják. Párttársait arra kérte, hogy biztosítsák bizalmukról, hogy aztán tárgyalást kezdeményezhessen az ellenzéki Új Demokrácia pártjával.
Ennek eredményeképp a közeljövőben szakértői kabinet kerül majd az ország élére. A konzervatív ellenzék beleegyezett, hogy megszavazza az eddig élesen támadott mentőcsomagot. Az átmeneti kormány ezután állna fel, és levezényelné a legszigorúbb intézkedéseket, majd új választásokat írnának ki. Az európai vezetők egyelőre leállították a Görögországnak folyósított segélyeket, de Athén azt állítja, december 15-ig még felszínen tud maradni.
Papandreu felvetése a népszavazásról valóságos lavinát indított el: az illetékes bizottsági szóvivő Brüsszelben azt bizonygatta, hogy nincs olyan forgatókönyv, amely az eurózónán kívül látná Görögországot. Ám a színfalak mögött már ezt sem zárják ki: a lisszaboni szerződés ugyan csak az Európai Unióból való kilépést teszi lehetővé, Angela Merkel német kancellár viszont már célzott rá, hogy a szerződés módosítása nem tabu többé. Egy brit bukmékerirodában már fogadni is lehet arra, hogy 2012 végére a görögök nem lesznek az eurózóna tagjai.
Annyi bizonyos, hogy az eurózóna válságát az európai országoknak kell megoldaniuk: erre célzott a kínai pénzügyminiszter és Dmitrij Medvegyev orosz államfő is a G20-csúcson. Li Daokui szerint a kínai támogatás elérheti a százmilliárd dollárt is, ám a segítség feltétele, hogy hatékonyabban működjön az euróövezeti mentőalap, az EFSF és a megfelelő garancia.
A válság mielőbbi megoldását sürgette Soros György is, aki a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) arról beszélt: valós veszély a nem menedzselt görög fizetésképtelenség. Ezt azonban egy közös európai pénzügyi tárcának kell kezelnie, nem pedig az Európai Központi Banknak a rengeteg görög államkötvény felvásárlásával. Soros úgy vélte, hogy az Európai Unió vezetői mindig keveset tesznek, és azt is túl későn. Ők is tudták, hogy az eurózóna tökéletlen, de azt gondolták, hogy lesz idejük kijavítani a hibákat. „Most Németország ül a volánnál, ő diktálja a politikát. Krónikus hitelező, aki akarata ellenére került a mostani helyzetbe. A berlini vezetés helyesen ismerte fel, hogy szerepe van az euró megmentésében” – tette hozzá a magyar származású ismert amerikai üzletember.
Tegnap az európai tőzsdék közül szinte csak a BUX esett, amely kétnapos szünet után követte az indexeket. Jó makrogazdasági hírek érkeztek az Egyesült Államokból, s meglepetésre 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti kamatlábat az Európai Központi Bank, aminek következtében emelkedtek az árfolyamok Nyugat-Európában.
