Az ausztrál származású WikiLeaks alapítót azzal gyanúsítják, hogy 2010 augusztusában egy svéd nőt megerőszakolt, egy másikat pedig szexuálisan zaklatott. Assange nem tagadja a szexuális kapcsolatok tényét, ám következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy ezekre a nők beleegyezésével került sor. Korábban többször is kifejtette, hogy szerinte az ellene felhozott vádak mögött politikai megfontolások húzódnak. Assange attól tart, hogy kiadatását követően a skandináv ország eleget tenne Washington nyomásának és kiszolgáltatná az Egyesült Államoknak, ahol már kémkedés vádjával állítanák bíróság elé, és esetleg halálbüntetés is várhatna rá.

Az egykori hacker által alapított oldal, a WikiLeaks 2006-os indulása óta tömegével hozott nyilvánosságra bizalmas és kényes diplomáciai feljegyzéseket, levélváltásokat, gyakran az iraki háborúval kapcsolatban, amivel kivívta a világ több országának, de legfőképpen az Egyesült Államoknak a haragját. Súlyos anyagi nehézségei, az amerikai bankok és hitelkártya-kibocsátók, köztük a Bank of America és a MasterCard által elrendelt blokád miatt a WikiLeaks a napokban bejelentette: átmenetileg szünetelteti munkáját.

Julian Assange az elmúlt tíz hónapot lényegében házi őrizetben, ám kényelmes körülmények között töltötte Ellingham Hallban, Vaughan Smith egykori hivatásos katonatiszt, a Frontline újságíróklub alapítójának vidéki kúriájában. Itt a „tiszteletbeli nagybácsi” szerepét töltötte be.

Assange-nak és ügyvédeinek most két hetük van, hogy a közérdekre, az ügy fontosságára hivatkozva egy „igazolás” formájában engedélyt kapjanak a fellebbezésre a legfelső bírósághoz. Ha a másodfokú bíróságot sikerül meggyőzni ennek jogosságáról, a gyanúsított a következő meghallgatásig feltételesen szabadlábon maradhat. Erre a fordulóra jövő év májusa körül kerülhetne sor. Amennyiben a bírák úgy vélekednek, hogy további fellebbezésnek nincs helye, Assange tíz napon belül egy Svédországba induló repülőgépen találhatja magát. A fáradtnak látszó, a közelgő Megemlékezés Napjának pipacskitűzőjét viselő Assange az ítélet kihirdetését követően az európai letartóztatási parancs fogyatékosságairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy bár eddig egyetlen országban sem emeltek vádat ellene, a brit bíróságok a korlátozások miatt képtelenek magára az esetre koncentrálni. Azt egyelőre nem közölte, milyen lépéseket készít elő jogi tanácsadóival a következő napokra.

Assange a döntés után