Nemcsak az európai vezetőket, hanem a görög társadalmat is óriási meglepetésként érte Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök keddi bejelentése a népszavazásról. De lehet, hogy erre mégsem kerül sor – véli George Tzogopoulos. Az athéni ELIAMEP agytröszt lapunknak nyilatkozó kutatója mindenesetre nagyobb esélyt ad az előre hozott választásnak. – Mindenki azt találgatja, hogy mi járhatott Papandreu fejében, amikor bejelentette a népszavazást a mentőcsomagról. Valószínűleg csupán időt akart nyerni és társadalmi támogatást szerezni, mielőtt életbe lépteti az intézkedéseket, amelyekről a múlt héten döntöttek a rendkívüli eurózóna-csúcstalálkozón – fejtegette.

Fogyó hold az athéni Akropolisz felett. Fogyó remények?

Athénban most azon spekulálnak, hogy vajon mi lenne az a kérdés, amit népszavazásra bocsátanának. A válaszok ugyanis előre megjósolhatók. Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy támogatja-e a társadalom, hogy a dél-európai ország az eurózóna tagja maradjon, akkor – a várható nehézségek ellenére – a válasz nagy valószínűséggel igen lenne. Ha a kérdés úgy hangozna, hogy támogatják-e a mentőcsomagot és az adósságleírást, akkor azt elutasítanák. – Persze az is kérdés: miként tudna a választópolgár egyetlen kérdés alapján dönteni arról, hogy támogat vagy ellenez egy ezeroldalas dokumentumot, amelyet nyilván senki sem olvasott el? – vetett fel egy másik problémát Tzogopoulos. (Szerda éjjel Papandreu Cannes-ban közölte: a népszavazást december 4-én tartják, tétje Görögország euróövezeti tagsága.)

A szakértő szerint a helyzet percről percre változhat. Sok függ attól, hogy a G20-csúcstalálkozón mit mond Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő Papandreunak, s a szocialista kormányfő milyen csomaggal tér haza. Pénteken a görög parlament szavaz a mentőcsomagról és a miniszterelnök sorsáról is – itt is inog a léc. A kormánynak mindössze kétfős többsége van a törvényhozásban, s Papandreu pártjában, a PASOK-ban is egyre több az elégedetlen.

– Papandreu mára teljesen elvesztette a hitelét belföldön és külföldön egyaránt, így az egyetlen út az előre hozott választások – jósolta az ELIAMEP kutatója. Erre akár már november végén vagy december elején sor kerülhetne. A választást az előrejelzések szerint a konzervatív ellenzék nyerné meg, de egyedül nem lenne elegendő mandátuma, így egységkormányt kellene létrehoznia a szocialistákkal. – Mindkét párt felelős azért, hogy Görögország idáig jutott, így együtt is kellene rendet tenniük. Ez a megoldás talán a pénzpiacokat is megnyugtatná – állítja George Tzogopoulos.

A görögök most elsősorban a napi túléléssel vannak elfoglalva. A hangulat nagyon borús, az üzletek egy része hetek óta zárva tart, szinte mindennaposak a sztrájkok és a tüntetések. A hétköznapi beszélgetésekben is a válság a fő téma, de az emberek már nem bíznak egyetlen politikusban sem. Látványosan visszaesett a fogyasztás, s mivel a görög gazdaság elsősorban a szolgáltatásokra épült, ezt mindenki megérzi. Nincs Európa-ellenes hangulat, de Merkel német kancellár népszerűsége a mélybe süllyedt. – A németekkel semmi bajuk a görögöknek, de Merkelről úgy gondolják, nem érti meg őket, s egy német receptet akar rájuk erőszakolni. Ebben természetesen nincs igazuk, de sokan még mindig nem fogják fel, hogy nincs más megoldás – hangoztatta az athéni kutató.

Ami a drachmát mint „megoldást” illeti, Tzogopoulos nem hisz a korábbi fizetőeszköz visszatérésében. – Ezzel az egész eurózóna roggyanna meg, nincs értelme erről beszélni – mondja, függetlenül attól, hogy egyre többen vetik fel ezt a lehetőséget.

Mentőcsomagok Athénnak

2010. április 23-a: a görög kormány megkapja az első segélycsomagot az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a kezdőösszeg 45 milliárd euró.

2010. május 1-je: Németország megszorító intézkedések sorozatát javasolja, mielőtt egy újabb, 110 milliárd eurós, három év alatt kifizetett, ötszázalékos kamatozású mentőcsomagról írnának alá szerződést a görögökkel.

2011. október 27-e: az eurózóna vezetői és az IMF megegyezik a bankokkal a görög adósság 50 százalékának elengedéséről, melynek pénzbeli értéke 100 milliárd euró.

A cél Görögország államadósságának 120 százalékra való csökkentése 2020-ra. A korábban ígért 110 milliárd helyett 130 milliárddal segítenék ki a görögöket.

Üzenetek Papandreunak

– Ma is érvényes a múlt heti EU-csúcson született egyezmény, ez a kiindulópont – mondta lapunknak Janis Emmanouilidis, a brüsszeli European Policy Centre intézet elemzője a görög referendum lehetőségével kapcsolatban. Véleménye szerint, ha lehet, a görög népszavazás kérdése csak fokozta a nyomást, s még sürgetőbbé tette, hogy kidolgozzák az „önkéntes” adósságelengedés részleteit a görög kormánnyal. Emmanouilidis példaként említette, hogy az egyezség másik pillére, az európai bankok feltőkésítése is folytatódik, hiszen az minden európai állam érdeke.

Emmanouilidis valószínűsítette, hogy az európai vezetők három üzenetet közölnek Jeórjiosz Papandreu görög kormányfővel szerda este Cannes-ban. Kifejezik elégedetlenségüket, amiért nem értesítette őket, hangsúlyozzák, hogy a múlt heti alkunál nincs jobb, valamint elvárják Görögországtól, hogy tartsa magát a megállapodáshoz. (Brüsszeli tudósítónktól)