Amerika elzárja a pénzcsapokat
A szavazás kimenetele eleve kevés kétséget hagyott maga után, miután az UNESCO végrehajtó tanácsa október elején nagy többséggel már támogatta tagfelvételt, és jóváhagyólag terjesztette a mostani közgyűlés elé. A múlt héten az amerikaiak és egyes uniós országok arról igyekeztek meggyőzni a palesztinokat, érjék be továbbra is a megfigyelői státussal az elsősorban a világörökségi helyszínek kijelöléséről ismert szervezetben. Ez azonban kevés volt nekik és Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter hétfői közgyűlési felszólalásában is azt hangoztatta: huszonkét évvel a palesztin tagfelvételi kérelem benyújtása után elérkezett az ideje, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság teljes jogú tagja legyen az UNESCO- nak. Ez szerinte előrelépést jelent a teljes körű palesztin államiságért folytatott erőfeszítéseikben – az ENSZ-ben egyelőre csupán megfigyelői státusuk van.
Az UNESCO-szavazás sokak szerint épp ezért volt jelentős. Mahmud Abbasz palesztin elnök szeptemberben, New Yorkban kérelmezte az ENSZ-tagságot, a Biztonsági Tanácsban pedig azóta erről folynak konzultációk. A szavazásra a teljes jogú tagságról valamikor novemberben kerül sor, ám az már biztos, az amerikaiak vétózni fognak.
Az Egyesült Államok az UNESCO-szavazáson is nemmel voksolt a palesztin tagfelvételre, akárcsak tizenhárom másik állam – köztük Németország, Hollandia és Kanada. Ötvenkét ország tartózkodott, köztük Magyarország, Olaszország és Nagy-Britannia.
Összességében azonban ez kevésnek bizonyult, mert a tagországok kétharmada a palesztin tagságra adta szavazatát, ezzel a Palesztin Nemzeti Hatóság először került be az ENSZ valamelyik szakosított szervezetébe teljes jogú tagként. Az arab és iszlám államok nagy csoportján kívül támogatta a teljes jogú palesztin tagságot például Franciaország, India, Kína, Brazília és Oroszország.
Amerikai részről „idő előttinek” minősítették a tagfelvételt, amely ráadásul „kontraproduktív” is lesz a közel-keleti béketárgyalások szempontjából. Victoria Nulad külügyminisztériumi szóvivő pedig nyomban a párizsi szavazás után bejelentette: Washington nem utalja át novemberben esedékes 60 millió dolláros hozzájárulását az UNESCO költségvetéséhez.
Az Egyesült Államok eddig a szervezet éves büdzséjének körülbelül egyötödét fedezte, ám az 1990-es évek elejéről származó két amerikai törvény azonban kizárja olyan ENSZ-testületek pénzelését, ahol teljes jogú tagként jelen vannak a palesztinok. Washington korábban már két évtizeden át bojkottálta az UNESCO munkáját, mert megítélése szerint a szervezet pazarló gazdálkodást folytatott, és a „harmadik világban gyökerező UNESCO-ideológia” sem tetszett az Egyesült Államoknak. 2003 óta azonban Washington ismét aktívan részt vett a párizsi székhelyű szervezet tevékenységében.
Most félő, hogy ennek ismét hosszú időre vége szakad. Ugyanígy az is várható, hogy Izrael befagyasztja majd UNESCO-beli működését. Nimrod Barkan izraeli UNESCO-képviselő szerint a szervezet mostantól kezdve forráshiány miatt képtelen lesz küldetését betölteni. Irina Bokova, az UNESCO bolgár nemzetiségű főigazgatója ugyancsak arról beszélt, hogy a szervezetnek „elvonásokat kell eszközölnie a programokban”. A főigazgató szerint nem csak pénzügyi problémáról van szó, ez egy olyan probléma, amely „szervezetünk egyetemességét érinti”.
Magyar voks: kettős tartózkodás
A palesztinok tagságáról rendezett párizsi UNESCO-szavazásról szólva Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke azt mondta: a magyar diplomácia célja az Európai Unión belüli egységes álláspont kialakítása volt, ám ez nem jött létre. A szavazáson való magyar tartózkodás mögött ezért a szövetségesek megosztottsága, illetve a közel-keleti békefolyamat jelenlegi állása keresendő. (MTI)
