Bassár al-Aszad a felhívásra interjúkkal válaszolt. Szokatlan módon nyugati újságírókat is fogadott, s a válság kitörése óta először interjúja jelent meg a brit Sunday Telegraphban. A szír vezető ebben óva intette a Nyugatot: ne indítson fegyveres intervenciót országa ellen, mivel ez „újabb Afganisztánt, sőt tucatnyi Afganisztánt” eredményezne. Aszad azt mondta, hogy az események kezdetén ugyan a rendszer elkövetett néhány hibát, de most már rendben mennek a dolgok.

A reformokat bevezetni, törvényeket aláírni könnyen megy – mondta –, de ezek bevezetése időt igényel, mert a szíriai „nagyon bonyolult társadalom”. A szíriai elnök nyomatékosította, hogy országa történelme, tradíciói és társadalma is nagyban különbözik azoktól az államokétól, amelyeket átalakítottak az „arab tavasz” forradalmai. Ő – jegyezte meg – már hat nappal a történelmi megrázkódtatások után reformokat vezetett be, s akkor „az emberek az én oldalamra álltak”.

Aszad azt mondta, hogy a Szíriában zajló felkelés „az iszlamizmus és a pánarab eszme közötti harc”. Azt mondta, hogy „az ötvenes években kezdtük el a Muzulmán Testvériség elleni harcot és még mindig küzdünk velük”. Aszad kormányzata semmiképpen nem akar tárgyalni a magát Szíriai Nemzeti Tanácsként megjelenítő ernyőszervezettel. Azok viszont gyakorlatilag csak az Aszad-adminisztráció azonnali távozásáról hajlandók beszélni. A fent említett szervezet nem az egyetlen, amely az ellenzék képviseletében szót kér. Van egy másik, szintén emigránsokból álló csapat is, amelyben főleg világi és baloldali aktivisták kaptak helyet. Ők azt állítják, hogy az SZNT-ben valódi befolyásukhoz képest túlreprezentáltak az iszlamisták. Szerintük ez amerikai nyomásra történt így.

Aszad nyilatkozott az orosz sajtónak is. A Rosszijszkaja Gazetában megjelent interjújában megköszönte Oroszországnak és Kínának, hogy megakadályozták a Biztonsági Tanácsban a Szíria elleni szankciók elfogadását. Az orosz sajtó utal arra, hogy Moszkva és Peking mindenáron meg akarják akadályozni a líbiai forgatókönyv megismétlődését Szíriában. Eközben Damaszkuszban járt Peking közel-keleti különmegbízottja, aki arra intette a szír illetékeseket, hogy „nagyobb figyelemmel legyenek a nép követeléseire, és gyorsítsák fel a reformokat”.

Eközben az országban nem állt le a vérontás. Szinte mindennap tucatnyi halálesetről érkeznek jelentések. A felkelés hét hónapja alatt 3000 halott volt, s ennek állítólag a fele Homsz és Hama városában esett el. A hírek szerint mind több katona dezertál és kapcsolódik be a felkelők akcióiba. Homsz közelében 20 katona halt meg és 53 sebesült meg, amikor dezertőrökkel csaptak össze – jelentette a francia AFP hírügynökség.

Az idősebb Aszad szobrát mutatja egy tüntető Marat Tahlamában