A miniszterelnök sietve megköszönte a hellén társadalom „áldozatait”. Tizennyolc hónapja a görögöknek folyamatos adóemelést, bér- és nyugdíjcsökkentést, valamint a szociális kiadások visszafogását kellett elviselniük. – Az ő hihetetlen erőfeszítéseik nélkül már minden összeomlott volna tavaly májusban – szólt Jeórjiosz Papandreu a görög társadalomról, s emlékeztetett arra, hogy 2010-ben kapta országa az első „mentőcsomagot” a trojkától, az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A görögök azóta is ezzel a hármassal tárgyalnak.

Papandreu szerint az ötvenszázalékos leírás után az adósságszolgáltatás tökéletesen kezelhető lesz. Azt ígérte, hogy jövőre már költségvetési többlete is lehet az országnak. Az Ekathmerini című polgári lap internetes kiadása előrevetítette, hogy a bankkonszolidáció során néhány görög pénzintézetet részlegesen és időlegesen államosíthatnak. Papandreu jobb- és baloldali politikai ellenzéke gyakorlatilag elutasította a megállapodást. A parlament fő ellenzéki ereje, a középjobb Nea Demokratia nevében Hrisztosz Sztaikurasz azt nyilatkozta, hogy a brüsszeli megállapodás a kormány gazdasági politikájának csődjét jelzi, s pártja továbbra sem támogatja azt. A görög kommunisták arra figyelmeztettek, hogy a megállapodás további megszorításokat jelez előre, s nem csökkenti a feszültséget az országban.

Lapunknak nyilatkozott Szteliosz Babanaszisz professzor, az athéni Mediterrán Kutatóintézet igazgatója. A brüsszeli megállapodást alapvetően kedvezően értékelte, mivel annak segítségével elkerülték a görög államcsődöt, s az Európai Unióban sem kell tartani a csőd dominóhatásától más eurózónatagoknál. Babanaszisz kiemelte: százmilliárd euróval csökkent a megállapodás értelmében a görög adósságállomány, s alacsonyabb lesz az új hitelek kamatlába is. Az idén még deficites lesz a görög költségvetés, de jövőre, ha levonják az adósságszolgáltatás költségeit, némi többletet is ki lehet majd mutatni. 2020-ra – állítja – a görög államadósság a GDP jelenlegi 160 százalékáról a kezelhető 120-ra csökken. A megszorítási politika azonban folytatódik, s ezt a trojka feltehetően úgy ellenőrzi, hogy állandó képviseletet létesít Athénban. Ez korlátozhatja a görög szuverenitást, és politikai indulatokat gerjeszthet – mondta. – Az államcsődöt elkerültük, de ez nagyon sokba került a társadalomnak.

Csökkentek a nyugdíjak, fizetések, emberek ezreit bocsátották el állami állásokból, s emelkedtek az adók.

Arra a kérdésünkre, hogy a könnyítés csökkentheti-e a társadalmi feszültséget, óvatosan azt válaszolta, hogy talán pozitív eredménye is lehet, mert a legrosszabbat elkerülték a görögök. Nagy gond, hogy nincs konszenzus a politikai elitben a követendő útról, pedig erre szükség lesz, mert az adósságleírás után még egy kölcsönszerződést is alá kell írnia a görög államnak a hitelezőkkel. Babanaszisz professzor úgy véli, hogy Papandreu kormánytöbbsége elegendő lesz a parlamenti intézkedésekhez, de az utca hangulatát nem tükrözi ez a minimális szavazattöbbség. – Görögország három évtizeden keresztül a lehetőségein felül költekezett. Az elkövetkező években, évtizedekben ennek fizetjük meg az árát. A görögök az ország lehetőségeinél kevesebbet fogyaszthatnak majd – mondta a Népszabadságnak Babanaszisz, több korábbi kormány tanácsadója.