Ám a többi megállapodással kapcsolatban még sok a bizonytalanság: a görög adósság felének leírása valójában úgy történik, hogy a most lejáró állampapírok 35 százalékát harmincéves lejáratúakra cserélik, a többit pedig kifizetik – vélhetőleg a bankoknak. Megállapodtak arról is, hogy a bankok tőkemegfelelését kilenc százalékra emelik, de úgy, hogy a pénzintézetek az öszszeget lehetőleg a pénzpiacokról vagy rosszabb esetben saját államuk költségvetéséből szerezzék be. Csak harmadik esetben kérhetnek európai forrásokat. Ám Rácz Margit szerint nagy kérdés, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a megroggyant bankok honnan jutnak forrásokhoz. Az első lehetőségként megjelölt „pénzpiacokról” legalábbis nem túl nagy eséllyel.

Az sem egyértelmű,miként lesz valóban „tűzfal”, vagyis a jövő válságait elhárító eszköz az Európai Pénzügyi és Stabilitási Alapból (EFSF). Megegyeztek ugyan arról, hogy 440 milliárd eurós alapot ezermilliárd euróra emelik, de hogy a különbséget ki fogja állni, nem tudni – állítja a szakértő. Azt sem tudni, hogy pontosan hogyan működik majd az EFSF: felmerült olyan elképzelés is, hogy a bajba jutott országok adósságának 25 százalékáért vállalna garanciát az alap, egyfajta biztosítóként. Ez gyakorlatilag egy közös európai felelősségvállalást jelentene (az eurókötvényes megoldást), amit a németek eddig mindenáron el akartak kerülni. Európa szeretne pénzt bevonni a feltörekvő BRIC államoktól (Brazília, Oroszország, India, Kína) is, de Brazília épp a minap jelezte: az euróválságot oldják csak meg az európai államok, ő abban nem akar segédkezni.

Rácz Margit szerint a fő kérdés az, hogy sikerül-e 2020-ig növekedést generálni Európában. A legtöbb ország ugyanis stagnál, vagy recesszióval küzd. Ha ebből nem tudunk kitörni, akkor egyre több helyen lesznek adósságproblémák. A szerda éjjeli tanácskozás egyébként azt ismegmutatta, hogy az Európai Unió határozottan a többsebességű Európa felé mozdul. Bár a tanácskozásra meghívták mind a 27 tagállam vezetőjét, a nem eurózónatagok – köztük Magyarország –csupán az első másfél órában lehettek jelen, a döntéseket ezután zárt körben az eurózóna (vagyis a tizenhetek) vezetői hozták. „Itt most az eurózóna válságát kell menedzselni. A kívül levők is szeretnének hozzájutni az öszszes információhoz, de anélkül, hogy fizetnének. Ez így nemmegy” –mondta a szakértő, hozzátéve: az euróövezet most bejelentett gazdasági kockázatvállalása csak azoknak jár, akik a „klub” tagjai.

Ami a jövőt illeti, a „klub” sem marad feltétlenül együtt: Rácz Margit úgy véli, mindenképpen létrejön majd egy kemény mag, a valóban azonos fejlettségi szinten levőkből. Idesorolható Németország, Franciaország, a Benelux államok, esetleg Finnország és Ausztria. Ám az EU-alapító olaszok semmiképp sem. Elképzelhető az is, hogy néhányan el fogják hagyni az euróövezetet.